Hódgyereket mentettek a halőrök a Körösöknél

0
1 322 megtekintés
A hős halőr és a kimentett hódkölyök - Fotó: Körösvidéki Horgász Egyesületek Szövetsége
Swing Szerelem Szulák
A halőr, ahol tud, segít! – Akár ez is lehetne a jelmondata annak a pár napja történt különleges vízparti epizódnak, amely hűen tükrözni a halőri feladatkör szerteágazó mivoltát, váratlanul előálló helyzeteit – írja Facebook posztjában a Körösvidéki Horgász Egyesületek Szövetsége. 

Egy bajbajutott eurázsiai hód (Castor fiber) szorult segítségre, a hódgyereknek sikerült a gyomaendrődi Sirató-holtág szivattyúaknájába esni és önerejéből nem tudott kikecmeregni kelepcéjéből.

Az első ránézésre nem is olyan egyszerű helyzetet a halőrök végül frappánsan és stílszerűen oldották meg. A szivattyúszerelvény alá bújó barna bundás bajkeverőt egy merítőhálóba ugratták bele, így a lehető legbiztonságosabban tudták kiemelni a betonveremből.

A bajbajutott hódgyerek kimentése – Fotó: Körösvidéki Horgász Egyesületek Szövetsége

Kis barátunk így sértetlenül került felszínre és mivel a fáradság és az ijedség hatására nyugodt viselkedést mutatott, lehetőség adódott a „mérlegelésére”. Ennek alapján kiderült, hogy egy fiatal példányról van szó, hiszen egy kifejlett egyed akár több mint dupláját is nyomhatja a megállapított nettó 10,10 kilogrammos súlynak.

Elképesztően aranyos volt hódkoma és együttműködő, így muszáj volt cuki fotót is csinálni róla – Fotó: Körösvidéki Horgász Egyesületek Szövetsége

Az állat nyugodt, megadó viselkedése lehetőséget adott halőrnek arra, hogy saját kézből engedhesse útjára a kis hódkomát, így néhány igazán kedves közös portré is készülhetett a váratlan és egyedi találkozásról.

Egy kis hód történelem:

Az eurázsiai hódnak egyébként természetes élőhelyét a szabályozatlan folyók és ártereinek vidéke adta egykoron hazánkban, azonban túlzott vadászata már a folyószabályozások korára, a 19. század közepére kipusztította. Az 1990-es években kezdődött visszatelepítésének hatására szerencsére újból velünk vannak, a Körösök mentét valószínűleg a közép-tiszai program generációi népesítették be a 2000-es évek közepétől. Az első fényképes észlelésüket egy Sebes-Körösön éppen jókor, jó helyen lévő horgásznak köszönhetjük, aki 2007-ban kapott lencsevégre egy példányt. Azóta határokon túlnyúlóan birtokukba vették a Körösök vidékét, a korábban csak mesekönyvekből ismert jellegzetes rágásnyomaikra sok helyen rábukkanhatunk, jelenlétüket azóta kutatók is tanulmányozzák.

A körösi hódokról ITT olvashatsz még.