Hóban is násztáncba kezdtek a túzokkakasok

0
1 392 megtekintés
Túzokkakas - Kép: Motkó Béla - Körös-Maros Nemzeti Park
Swing Szerelem Szulák
Még a múlthéten, a Dévaványai-Ecsegi puszták részterületén a havas táj és a csikorgó hideg ellenére a túzokkakasok egy része már érezte a tavaszt és dürgésbe kezdett – írja a Körös-Maros Nemzeti Park.

Normál tavaszokon március második felében megkezdődik a túzokdürgés. Az ekkorra már nászruhába öltözött kakasok be-bepróbálkoznak a teljes dürgéssel is. Ilyenkor torokzacskójukat is felfújják, ami igazán látványossá teszi a produkciót.

Úgy tűnik kemény fából faragták a hazai túzokokat, ugyanis a márciusi télbe forduló tavaszban is násztáncba kezdtek, persze egyenlőre csapatban, mert ilyenkorra még nem bomlottak szét a kakascsapatok.

Hóban is dürögnek a túzokkakasok 🙂 A Körös-Maros Nemzeti Park Dévaványai-Ecsegi puszták részterületén a havas táj…

Közzétette: Körös-Maros Nemzeti Park – 2018. március 21.

 

Maga a dürgés egy vizuális szignál a tojók felé, ezzel a viselkedéssel jelzi a kakas a párzási hajlandóságát. A rendszeres és állandó dürgési időszak azonban március végétől teljesedik ki igazán, amikor már zöldell a tavaszi puszta és fehér tollgombócokként pózolnak a hagyományos dürgőhelyeken a díszes kakasok.

Két ivarérett túzokkakas, a jobb oldali dürgő testtartásban – Kép: grosstrappe.at

Tudtad?

A túzok (Otis tarda) hazánk és Európa legnagyobb termetű röpképes madara, a pusztai táj szimbóluma. Itthon 2014-ben volt az Év Madara. Nyugat-Európa legtöbb országából kipusztult. A 20. század elején a Kárpát-medencében még összefüggő túzokpopuláció élt, az azóta eltelt időben azonban sok helyről eltűnt, vagy végnapjait éli. Legfőbb veszélyeztetőjévé az élőhelyeiket felszámoló intenzív agrárgazdálkodás bizonyult. 

Hazánkban az utóbbi évek felmérései szerint jelentős állományai csupán a Kisalföldön, a Duna-menti síkságon, a Nagy-Sárréten, a Bihari-síkon és a Hortobágy térségében maradtak fenn. 

A túzok a nyílt területek madara. Egyaránt megtalálja életfeltételeit a füves pusztákon és a nagyüzemi mezőgazdasági környezetben is. Legkedveltebb élőhelyei a gyepek, a lucernások, a gabonatáblák és ezek tarlói, illetve télen a repceföldek. 

Dürögő túzokkakas – Kép: vokrugsveta.ru

A hímek udvarlása – a dürgés – az időjárástól függően március végétől május elejéig, közepéig tart. A tojók többnyire a dürgőhely környékén választanak maguknak fészkelőhelyet. A tyúkok fészkelésre leggyakrabban a gyepet, a lucernát és az őszi búzát választják. A fészkelőhely kiválasztásában a növényzet magasságának van meghatározó szerepe. A fészkelés április közepétől június közepéig tart, ritkán még augusztusban is találkozni röpképtelen fiókát vezetgető tojóval. Fészekalja általában 2, ritkábban 3, vagy 1 tojásból áll. A kakasok 4–6, a tyúkok 4 éves korukra válnak ivaréretté.

A Kárpát-medencében élő túzokpopuláció általában nem vonul. A hideg, jeges, havas telek azonban gyakran dél felé kényszerítik. Ilyenkor eljutnak Olaszországba és Albániába is. Az ilyen nagy távolságú kóborlás során gyakran jelentős veszteség éri az állományt.

Hazánkban a túzok jelenleg fokozottan védett madár,
természetvédelmi értéke 1 000 000 Ft.

Forrás: Körös-Maros Nemzeti Parkmme.hu