karacsonyi fotozoas
Kezdőlap Blog Oldal 3

Nemzeti kincs a muraközi ló

Írta:
Fanny
-
0
Kép: Pixabay
Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóságának a hazai génmegőrzésben elért eredményeiről beszélt Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a muraközi ló génmegőrzési program záróeseményén pénteken Őriszentpéteren. Az évente több mint 12 millió forinttal támogatott projekt sikerének köszönhetően mára 60 tenyésztő és 217 ló tartozik a program felügyelete alá – olvasható az Agrárminisztéruim közleményében.

Az állami természetvédelem intézményrendszerében működő 10 nemzeti park igazgatóságának egyik kiemelt tevékenysége a génmegőrzés. Erre épül a természetvédelmi kezelés. Az őshonos állatfajták fenntartása kiemelt állami feladat, mely élelmezés- és élelmiszerbiztonsági stratégiai kérdés, hiszen régi magyar növényfajtáink és őshonos haszonállataink közkincsek és nemzeti örökségünk részei, hazánk szimbólumai – emelte ki az államtitkár.

Rácz András hangsúlyozta, az állam 2009 óta támogatja a génmegőrzéssel foglalkozó intézményeket, szervezeteket, illetve magánszemélyeket. 2018-tól a magyar kormány egy többéves génmegőrzési stratégia keretében több mint 12 milliárd forintot szánt a génmegőrzési feladatokra.

A megvalósult mintaprogramok egyike az őrségi magyar hidegvérű muraközi típusú ló fajtamegőrzése,

melynek záróeseményére a pénteki szakmai napon került sor.

Muraközi – nemzeti kincsünk és büszkeségünk – Fotó: Őrségi Nemzeti Park

A nemzeti parkok vagyonkezelésébe tartozó több mint 300 ezer hektár védett természeti terület 62 százaléka rét, illetve legelő, melyen a gyepgazdálkodást extenzív állattartással, őshonos állatfajtákkal végzik.

Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság gyepes területeit több mint 600 magyar tarka szarvasmarhával, 50 muraközi lóval, és ezen a területen ritkaságnak számító több mint 20 európai bölénnyel legeltetik.

Rácz András kitért az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóságnak a Környezeti- és Energiahatékonysági Operatív Programban megvalósult két, több mint félmilliárdos állattartási infrastruktúra-fejlesztésére. Az egyik 550 milliós beruházásból a muraközi lovak tartását segítő istállókomplexum épült. A másik 540 milliós beruházásból pedig a magyartarka szarvasmarha tartására épített 100 férőhelyes bikaistálló és a borjak neveléséhez szükséges épületkomplexum készült el. Ezek a beruházások hosszú távon is biztosítják a legeltető állattartáshoz szükséges infrastruktúrát.

Az államtitkár az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóságának egyik legsikeresebb projektjeként számolt be a muraközi ló regenerálási programjáról, amely 2003-ban indult. A kezdetben mindössze 6 kancával induló projekt felügyelete alá ma már 60 tenyésztő és 217 ló tartozik.

V. Németh Zsolt, a magyar életmód és nemzeti értékeink védelméért felelős miniszterelnöki biztos a génmegőrzési program záróeseményén kiemelte, hogy

a muraközi ló 1972 óta önálló fajta, ez a megvalósult program a magyar lovas hagyományok egy értékes szeletét mentette meg az utókornak,

erősítve nemzeti identitásunkat. Hiszen a magyar nemzet egy lovas nemzet, a muraközi ló fajtamentésében benne van múltunk, jelenünk és jövőnk is – tette hozzá.

MTI, Agrárminisztérum

Állatkínzás – Száz díszmadarat próbált egy bolgár férfi Hollandiába csempészni

Írta:
Fanny
-
0
Tengelic (European goldfinch) - Fotó: Flickr
Száz díszmadarat próbált egy bolgár férfi Hollandiába juttatni autóval, a nem megfelelő szállítási körülmények miatt számos állat elpusztult – közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).

A közlemény szerint egy rutinellenőrzésen a férfi autójának csomagtartójában – zárt műanyag dobozokban – találták meg a különböző díszmadarakat. A sofőr az állatokhoz semmilyen okmányt nem tudott bemutatni. A szakember megállapította, hogy a száz, vegyes ivarú díszmadár mindegyike jelöletlen, fajtájukat tekintve többféle sivatagi pinty, vöröshomlokú csicsörke, sivatagi pirok, kövi veréb, tengelicek és magvágó félék.

A rendkívül rossz állapotban lévő, törékeny állatokat a hatósági állatorvos a Sukorói Vadmadárkórházban helyezte el, ahol jelenleg is küzdenek a karanténba helyezett madarak életben maradásáért.

A víz nélküli hosszú utazás, a változó páratartalom és a nem megfelelő szállítási körülmények következtében már a beszállítás után több mint 20 madár hullott el – írták.

Hangsúlyozták, hogy a tengelic madár Magyarországon védettséget élvez, természetvédelmi értéke egyenként 25 000 forint, a faj a Természetvédelmi Világszövetség vörös listáján is szerepel.

MTI

Csaknem tizenkétezer erdei fülesbagoly telelt Magyarországon

Írta:
Fanny
-
0
Erdei fülesbagoly (Asio otus) - Fotó: Flickr
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) idén is elkészítette a Magyarországon telelő erdeifülesbagoly-csapatok országos felmérését. A beérkező adatok szerint január végén hazánkban megközelítőleg 12 ezer erdei fülesbagoly telelt. 

A közleményben felidézték, hogy idén is a lakosság és a média segítségét kérték a Magyarországon telelő erdeifülesbaglyok felméréséhez, amiben az MME Ragadozómadár-védelmi Szakosztálya, helyi csoportjai, munkatársai és önkéntesei, a nemzetipark-igazgatóságok természetvédelmi őrszolgálata, más civil szervezetek, óvodák és iskolák, összesen legalább 431 felmérő vett részt. Ennek köszönhetően Magyarország összes vármegyéjéből és a fővárosból is érkeztek megfigyelési adatok – hangsúlyozták.

Az eredmények szerint a számolás idején Magyarország legalább 638 településén, 1 035 helyszínen 11 629 erdei fülesbagoly telelt.

Erdei fülesbagoly (Asio otus) – Fotó: Flickr

Mint írták, a megismételt számolásoknak köszönhetően évről évre bővülő adatsorokból sok következtetés vonható le: az idei kapcsán az egyik legsokatmondóbb a baglyok által elpusztított kisrágcsálók kimagasló száma lehet.

Figyelembe véve, hogy egy-egy erdei fülesbagolynak legalább napi átlag két és fél egér vagy mezeipocok-méretű zsákmányállatra van szüksége, a kicsivel több mint három téli hónap száznapos telelési időszakával számolva a baglyok 2 907 250 rágcsálót pusztítanak el a 2023/2024-as telelési időszakban.

Ennyi mezeipocok-méretű zsákmányállat össztömege (25 grammos egyedenkénti átlag testtömeggel számolva) mintegy 73 tonna. A gazdálkodóknak ennyi, mezőgazdasági kárt is okozó egér és pocok ellen nem kell drága és a környezetre is veszélyes irtószerekkel védekeznie, mert ezeket a baglyok ingyen, biológiai úton, plusz környezetterhelés nélkül távolítják el a földekről.

Bővebb információk a témában a www.mme.hu weboldalon találhatók.

MTI

Kihalás szélén a vándorló állatok több mint ötöde

Írta:
Fanny
-
0
Akár 4 ezer kilométert is vándorol a Pompás királylepke (Danaus plexippus) - Fotó: Pixabay
Jelentősen romlott a vándorló életmódot folytató állatok helyzete a világban, ezeknek a fajoknak több mint ötödét ma már a kihalás fenyegeti az éghajlatváltozás és az emberi tevékenység miatt – derült ki az ENSZ közzétett jelentéséből.

Több ezer állat vándorol sivatagokon, síkságokon és óceánokon keresztül minden évben, hogy élelmet szerezzen és szaporodjon. A jelentés szerint fenntarthatatlan nyomás nehezedik ezekre a fajokra, ami miatt számos esetben a populációjuk csökken, zavarok keletkeznek a táplálékláncokban, és veszélybe kerül az életben maradásuk.

Az ENSZ 1979-ben fogadta el Bonnban a vándorló állatok védelméről szóló egyezményt.

A dokumentumban felsorolt 1189 állatfaj 44 százalékának csökkent mára a populációja, és 22 százalékukat már a kihalás fenyegeti

– állapították meg az ENSZ szakértői az új jelentésben, amelyben a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) és a Living Planet Index évtizedekre visszamenő, több mint 5 ezer fajt felölelő adataiból és elemzéseiből indultak ki. Kiemelték, hogy szinte az összes vándorló halfaj – a jegyzékbe vett 58 faj 97 százaléka – már a kihalás szélén áll.

Hosszúszárnyú bálna (Megaptera novaeangliae) laza kis 22000 kilométert is úszik évente – Fotó: Pixabay

A jelentésből egyértelműen kirajzolódik, hogy az emberi tevékenység – a vadászat, a halászat, az intenzív mezőgazdaság és az állatok egyéb formájú túlzott kizsákmányolása – jelenti a legnagyobb fenyegetést a vándorló állatokra.

Az ENSZ listáján szereplő állatfajok mintegy 70 százalékának életkörülményeit befolyásolja az emberi tevékenység. Az élőhely szűkülése a fajok különösen jelentős hányadát, 75 százalékát sújtja, és emiatt az ENSZ szakértői kiemelten figyelmeztették a kormányokat arra, hogy az infrastrukturális fejlesztések – például gátépítések, vezetékek fektetése vagy szélturbinák létesítése – során fokozottabban kellene ügyelniük arra, hogy ne zavarják meg az állatok vándorútvonalait.

A Kérgesteknős (Dermochelys coriacea) több ezer kilométer, akár hónapokig is tartó megtétele után, ugyanoda tér vissza, ahol ő is kikelt – Fotó: Flickr

A vándorló állatokra nehezedő nyomást még jobban erősítik a hőmérsékletváltozások, amelyek felborítják a vándorutak időzítését, illetve súlyos aszályokat és erdőtüzeket idézhetnek elő. Súlyos terheket ró az állatokra a szennyezés és az emberi tevékenységgel járó zaj- és fényhatás is.

Azok a változások, amelyeket néhány évvel ezelőtt előre jeleztek, ma már ténylegesen bekövetkeznek – mondta Amy Fraenkel, a vándorállatok védelméről szóló egyezmény főtitkára.

Az egyezmény részes államai háromévente tanácskoznak arról, milyen további fajokat kellene felvenni a veszélyeztetett állatok listájára. A héten az üzbegisztáni Szamarkandban tartják a találkozót, amelyen az Amazonasban élő óriásharcsa esetét is meg fogják vitatni.

Gnú – Fotó: Pixabay

A hétfői jelentés szerzői hangsúlyozták, hogy a világ országainak összefogására van szükség, mert a vándorállatok természetükből adódóan nem ismerik az országhatárokat, és képesek olykor több ezer kilométert is megtenni, mint például a pompás királylepke, amely Észak-Amerikában akár 4 ezer kilométert is vándorol.

MTI

Vigyázz a postaládádban fészkelő cinegére

Írta:
Fanny
-
0
Széncinege (Parus major) - Fotó: Flickr
A megfigyelések alapján a jelenség országosan gyakorinak mondható és idén először márciusban lehet rá számítani, de a nyár második feléig előfordulhat a jelenség. El is tudod kerülni, ha billenőajtóval fedett postaláda felszerelésével, valamint a környékre kihelyezett mesterséges odúkkal – figyelmeztet az MME. 

Amennyiben a cinegék már beköltöztek, a postaláda rendeltetésszerű használatát fel kell függeszteni, mert a bedobott küldemények veszélyeztetik a madarakat. Ilyenkor a kotlás és a fiókanevelés körülbelül egy hónapnyi időtartamára fel kell szerelni egy alternatív levélgyűjtőt a madarak által elfoglalt mellé, valamint érdemes kifüggeszteni egy tájékoztatót is a postás számára – emelik ki a közleményben.

Postaládás gyerekek – Széncinege (Parus major) – Fotó: Flickr

Mint írják, a madarak beköltözése billenőajtóval fedett bedobónyílású levélgyűjtővel, ezzel párhuzamosan pedig a környékre kihelyezett, megfelelő minőségű B-típusú mesterséges odúkkal előzhető meg.

A széncinege a legtermetesebb és a településeken is legelterjedtebb cinegefaj Magyarországon.

Hagyományosan harkályodúkban költ és mesterséges odúkban is szívesen fészkel. A klasszikus rovartáplálék mellett meglepően nagy zsákmányfajokat, például törpedenevéreket és énekesmadarakat, elhullott nagyvadak tetemeit, valamint nagyobb ragadozómadár által elejtett pockokat is fogyaszt.

Széncinege (Parus major) – Fotó: Flickr

Találékonyak, ha fészkelésről van szó

Évente több fészekaljat is nevelhet, az utolsót akár késő ősszel is, ezért más fajok számára kevéssé vonzó fészkelőhelyekbe is szívesen beköltözik: erre leggyakoribb példa a postaláda, de találtak már fészket kerítések és korlátok üreges részeiben, vázában, útterelő-bójában, állítva tárolt matractekercsben, felfordított virágcserépben, kandeláberben, kéményben, cserépedényben, vascsövekben és utcai cigarettacsikk-gyűjtőben is.

Ennek hátterében az áll, hogy a széncinege a többi cinegefajhoz képest kevésbé ragaszkodik a magasan levő fészeküregekhez. Ez a képessége különösen a mesterséges üregekben bővelkedő civilizációs környezetben jelent előnyt.

Széncinege (Parus major) – Fotó: Flickr

A Magyarországon elterjedt, hagyományos levélszekrények a cinegék szemében lapos kialakítású, széles röpnyílású mesterséges odúnak tekinthetők. Mivel ezek családi házas környezetben a kerítésen, jól láthatóan helyezkednek el, a cinegék táplálék- vagy fészkelőhely-keresés közben könnyen megtalálják és néhány nap alatt teljes fészket építve be is költöznek – áll a közleményben.

MTI

Ha erdőbe mész, tartsd be a szabályokat

Írta:
Fanny
-
0
Fotó: Pixabay
Az erdők látogatottsága a tavasz közeledtével látványosan növekszik. Ezért is tartja fontosnak a TAEG Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt., hogy felhívja a figyelmet az erdei viselkedés szabályaira. Az erdőben való tartózkodás írott és íratlan regulái a kirándulók minőségi erdei időtöltését is szavatolják, de fő céljuk az erdei élővilág nyugalmának biztosítása, kiemelten egy olyan helyszínen például, mint a Soproni Parkerdő.

„Védd az erdőt, vidd haza a szemetet!”

Ennek az alapelvnek kihangsúlyozásával hívja fel Bánáti László oktatási és ökoturisztikai igazgató a figyelmet, hogy amit a hátizsák vagy az autó elbírt, azt a feleslegessé vált hulladékot haza is tudjuk benne vinni.

Mint írják, a TAEG Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. által kezelt erdőterületeken megjelenő hulladék folyamatos munkát ad az erdőgazdaság dolgozóinak, összegyűjtése és elszállítása éves szinten több millió forintos költség. A különböző nemű hulladékok nem csak esztétikai problémát vetnek fel, de állategészségügyi és higiéniai gondot is jelentenek.

Fotó: Pixabay

Az ökoturisztikai helyszínek, mint például a tűzrakóhelyek környezetének tisztán tartása is közös célunk. De a tűzrakás csak az arra a célra kijelölt helyen és abban az esetben valósítható meg, ha nincs érvényben tűzgyújtási tilalom. Erről országos és naprakész információ az erdotuz.hu honlapon érhető el. Visszatérő téma az erdei kutyasétáltatás. Erdőterületen kutyát csak pórázon szabad vezetni! Az erdei állatok és élőhelyeik zavarásmentessége, embertársaink és saját kedvencünk védelme érdekében is fontos, hogy a kutya a gazdája mellett a jelzett úton maradjon.

A Soproni-hegység és környezetének nagy része védett terület – tájvédelmi körzet és Natura 2000 terület – ezért az erdei viselkedés szabályai fokozottan vonatkoznak az azokat látogató természetjárókra.

Fotó: Pixabay

A parkerdő sétautakkal való feltártsága és erdei létesítményekkel való felszereltsége országosan egyedülálló. A biztonságos erdőjárás és az élővilág védelme érdekében kérjük az erdőlátogatókat, hogy a közel 400 kilométernyi jelölt útvonalat és az erdei kikapcsolódás céljára fenntartott helyszíneket használják!

 

Fénydóm az állatkerti Biodómban

Írta:
Fanny
-
0
Fénydóm - Kép: zoobudapest.hu
Március 1-től Fénydóm néven magyar és külföldi fényművészek egyedülálló alkotásai láthatók a Fővárosi Állat- és Növénykert Biodómjában. A kiállítás különlegessége, hogy a nagyközönség először járhatja be teljes egészében a Biodóm belső tereit.

A több mint két héten át nyitvatartó fényművészeti tárlat kifejezetten a Biodóm tereibe megálmodott, helyspecifikus fényművészeti és audiovizuális installációkat vonultat fel, amelyek mindegyikét valamilyen természeti jelenség inspirálta.

Mint írták, az építészeti szempontból is különleges létesítmény belső tereiben hazai és külföldi fényművészek több száz intelligens lámpával, projektorokkal, nagy teljesítményű diavetítő berendezésekkel életre keltett alkotásai teremtenek egyedülálló fénykörnyezetet. A szervezők szerint az alkotások nemcsak egyediek, de a különleges helyszín miatt minden más hasonló bemutatónál izgalmasabb látványt nyújtanak. Erre a cápák számára tervezett, hárommillió literes óriási akvárium a legjobb példa, amely maga is varázslatos fényművészeti alkotássá lényegül át.

Fénydóm – Kép: zoobudapest.hu

A Fénydóm művészi projekt az INOTA kortárs audiovizuális fesztivál programját is szervező COLLOC Productions és a Centrum Production kezdeményezése, amelyhez partnerként csatlakozott a monumentális fényfestéseiről ismert LaLuz Visuals és a nemzetközi hírű fényművész, Karl Kola is.

A Fénydóm megrendezése is része a fővárosi állatkert azon törekvésének, hogy a Biodóm területét a beruházás szüneteltetésének ideje alatt is hasznosítsa különféle, az intézmény hivatásával és szellemiségével összeegyeztethető, a speciális építményben műszakilag is megvalósítható események befogadásával – áll a közleményben.

A Fénydóm március 1-től 17-ig látogatható a Fővárosi Állat- és Növénykerthez tartozó Biodómban.

MTI

Esténként 17 órától 22 óráig. Kapunyitás mindig 17 órakor, és mindenkinek azt javasolják, hogy legkésőbb 21 óráig kezdje meg a látogatást, hogy 22 óráig elég idő maradjon a tárlat bejárására. A helyszíni jegyértékesítés is minden este 21 órakor zárul, ezután azon a napon már nem lehet jegyet váltani a helyszínen.
A Fénydóm helyszíne az Állatkerthez tartozó Biodóm, amelynek bejárata nem azonos az Állatkert szokásos bejárataival, hanem az Állatkerti körút Hermina út felé eső vége közelében, az Állatkerti krt. 16. szám alatt található.
Jegyeket online, az Állatkert internetes jegyvásárlási felületén, valamint a helyszínen lehet váltani. Helyszíni jegyvásárlásra a március 1-től 17-ig tartó időszakban minden este a 17 órás kapunyitástól 21 óráig van lehetőség.

A lándzsás útifű nemcsak köhögés ellen jó, kiváló modellnövény is

Írta:
Fanny
-
0
Lándzsás útifű vagy keskeny levelű útifű (Plantago lanceolata) - Fotó: Pixabay
A növényi populációk működésének pontosabb megértéséhez vitt közelebb a sokunk által csak gyógy- vagy gyomnövényként ismert lándzsás útifű. A MATE munkatársának részvételével zajlott nemzetközi kutatásról a napokban jelent meg publikáció az ökológiai szakterületen rendkívül nívós Functional Ecology szakfolyóiratban – írja a MATE.

Gyakran előfordul, hogy egy adott növényfaj egymástól távol élő populációi között jelentős eltérések fedezhetők fel, többek között a növény magassága vagy a levél alakja és mérete között. Mindez azzal magyarázható, hogy a különféle környezeti tényezők – pl. a domborzat, talaj, hőmérséklet, fény, csapadék – különbözőképpen hatnak egy adott növényfajra a természetes elterjedési területének különböző pontjain, és megint másként azokon a területeken, ahova emberi behurcolás által került.

Arról azonban ez idáig csak jóval kevesebbet lehetett tudni, hogy mi történik mindeközben a növények gyökérzetével, hogyan változik azok hossza, átmérője. Az ismeretek bővítése érdekében a PlantPopNet nemzetközi populációökológiai hálózat végzett nagyléptékű vizsgálatokat, melynek egyik fontos forráspopulációja a MATE Georgikon Campus területén található lándzsás útifű állomány volt.

Lándzsás útifű vagy keskeny levelű útifű (Plantago lanceolata) – Fotó: MATE

„Az üvegházi kísérlethez európai, észak-amerikai és ausztrál, tehát őshonos és nem őshonos populációkból származó lándzsás útifű magokat használtunk fel, és elsősorban arra kerestük a választ, hogy a gyökérjellemzők milyen mértékben változnak a populációk között, a felszín feletti (levél)tulajdonságokhoz viszonyítva” – mutat rá Dr. Bódis Judit, a MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet egyetemi docense, a Functional Ecology szaklapban megjelent tanulmány magyar társszerzője.

Az eredmények alapján a gyökértulajdonságok ugyanolyan mértékű eltérést mutattak a populációk között, mint a levéltulajdonságok, sőt néha még nagyobbat is. Ugyanakkor ez a változatosság csak kismértékben volt magyarázható a magok eredeti származási helyével, a származási terület környezeti feltételeivel.

Lándzsás útifű vagy keskeny levelű útifű (Plantago lanceolata) – Fotó: Pixabay

„Ugyan a magok nagyon eltérő környezetből származtak, a kísérleti növények egységesen reagáltak a kezelésekre: alacsonyabb vízellátottság esetén a gyökerek rövidebbek lettek, és viszonylag több biomasszát tartalmaztak, valamint a gyökér- és levéltömeg jelentősen nőtt a mikorrhiza gombákkal való beoltással. Érdekes módon a gombapartner kolonizációja nagyobb volt az alacsony vízellátottságú gyökerekben, ami arra utal, hogy az erőforrás-korlátozott környezetben nagyobb az együttműködés, és a növények kevesebb gyökeret hoznak létre” – magyarázta Dr. Bódis Judit.

A környezeti tényezők változásai tehát azonos válaszokat indukálhatnak egy adott faj esetében akkor is, ha a növények különböző forráspopulációkból származnak, és az adekvát válaszreakcióban jelentős támogatást kaphatnak a növények mikorrhiza gombapartnereiktől. Mint arra a kutatók rámutatnak, érdekes lenne a kísérleti körülmények után terepi viszonyok között is megerősíteni az eredményeket.

 

2024 hala a réticsík – Ismerd meg közelebbről

Írta:
Fanny
-
0
Réticsík portré (Misgurnus fossilis) - Fotó: wikipedia.org
Gondoltad volna, hogy a réticsík Európában valószínűleg az első hal volt, amelyet különböző edényekben tartottak a házakban, mert képes volt a vihart már 24 órával előre jelezni? Tudtad, hogy a 19. századig a magyar halászat nagy hagyományokkal rendelkező, különleges ágazatát jelentette a „csíkászat”? A MATE alábbi cikkében közelebbről is megismerkedhetünk ezzel a nem mindennapi élőlénnyel, amely történelmi múltja és különleges élettani sajátosságai révén érdemelte ki az Év hala címet.

A Magyar Haltani Társaság szervezésében immár 15. alkalommal megtartott szavazáson a védett réticsíkot választották az év halának. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Természetesvízi Halökológiai Tanszékének közreműködésével, 2023 végén megjelent Magyar Halkönyv leírása alapján

a réticsík izmos, kígyószerű, hengeres, a farokrész felé lapított testű hal. A réticsík mocsarak, lápok, tavak parti régiójának, növényekkel benőtt patakok, csatornák, öntözőcsatornák és holtágak lakója, különösen kedveli az iszapos, nyáron erősen felmelegedő, sekély, vízinövényekben gazdag víztesteket.

A folyószabályozások, vízrendezések és a mocsarak lecsapolása előtt a „csíkászat” sok pákász család számára biztosított megélhetést. 1887-ben Herman Ottó a Magyar halászat című könyvében rendkívül részletesen és színesen taglalja a réticsík lápi és mocsári halászatát, a csíkászatot, a csíkászatra alkalmas területeket pedig csíkországnak nevezi, amelynek királya a csíkkirály. A mesebeli elnevezések a réticsík egyes színváltozatait (arany és fehér, azaz albínó) jelölik, utalva arra, hogy ezek a ritka változatok akkoriban még előfordultak a természetes vizekben. Mára igencsak megritkult a faj élőhelye, ezzel a csíkászat, mint halászati ág is megszűnt.[1]

Réticsík (Misgurnus fossilis) – Fotó: MATE

Kifogására több speciálist eszközt is használtak, amelyek ma már csak néprajzi múzeumokban láthatók. A korabeli gasztronómiában előkelő helyet foglalt el, népszerűek voltak a réticsíkból készült ízletes böjti ételek, mint például a „csíkos káposzta”, amely még az előkelő fejedelmi asztalokról sem hiányozhatott.

A faj érdekessége, hogy a saját maga által kimélyített iszapgödrökben még akkor is életben maradhat, amikor a mocsár vize eltűnik, s a lágy iszap felszíne cserepesre szárad.

Ebben különleges élettani adottságnak számító béllégzése segíti. Ennek lényege, hogy a bélrendszerének elülső részén egy sűrű érhálózattal teleszőtt szakaszon képes a levegőből nyert oxigént is hasznosítani, ennek köszönhetően tökéletesen alkalmazkodik az alacsony oldott oxigénkoncentrációval jellemezhető vizekhez.

A mocsaras, lápos területek nagy részének XIX. századi lecsapolását követően a lápi halak (a réticsík mellett a lápi póc és a széleskárász) elvesztették eredeti élőhelyüket, jelentősen megritkultak, napjainkra jelentős részben másodlagos élőhelyekre (pl. lecsapoló és öntözőcsatornák) szorultak vissza, továbbá elszigetelt állományaik egymástól távol fekvő területeteken találhatóak. A nagyfokú állományritkulás következménye, hogy a réticsík 1982 óta hazánkban védelmet élvez, eszmei értékét 10 000 forintban határozták meg. Az állománycsökkenés, néhány kivételtől eltekintve, napjainkra sem állt meg.

A MATE Természetesvízi Halökológiai Tanszéke évek óta azon dolgozik, hogy a réticsík állományait mesterséges szaporítással, ivadékneveléssel és telepítéssel hozzásegítse a faj védelméhez.

[1] Veszélyeztetett lápi halak megóvása (lápi póc, réticsík, széles kárász) Szerkesztők: Müller Tamás, Urbányi Béla, Staszny Ádám

Amikor a siketfajd énekel, olyan mintha kukoricát pattogtatnának – videó

Írta:
Fanny
-
0
Ha még nem hallottál siketfajdot énekelni, akkor ezt ne hagyd ki, zseniális. Az éneke tényleg olyan „kukoricapattogtatás”-szerű, csak épp, ezt az erdő közepén lehet hallani, nem a mozi pénztárban. 

A siketfajd eme csodás hanghoz, az udvarlást sem aprózza el, dürgése az egyik leglátványosabb az európai madarak között. A kakas, amikor udvarlásba kezd, tánccal és pózolással egészíti ki a repertoárt, ezzel nyűgözve le a kiválasztott hölgyet.

Megelőzés: soron kívül vakcinázzák a rókákat Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében

Írta:
Fanny
-
0
Fotó: Pixabay
Soron kívül vakcinázzák a rókákat Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye egész területén 2024. február 24-25. között a veszettség magas kockázata miatt, az érintett térségben ebzárlat és legeltetési tilalom lép majd életbe – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatala (Nébih). 

A közleményben kifejtették, a tavaszi immunizálást megelőző, rendhagyó intézkedés célja a járványügyi helyzet javítása, a betegség szomszédos területekről történő újbóli behurcolásának megakadályozása, a háziállatok védelme és természetesen az emberi megbetegedések megelőzése.

Az immunizálás során a vakcinatartalmú csalétkeket – a szokásos módon – kisrepülőgépekről juttatják ki a vármegye teljes területén a rókák élőhelyeire. A művelet a lakott, sűrűn beépített övezeteket nem érinti. Ugyanakkor ebzárlatot és a legeltetési tilalmat rendelnek el, amelyekről az illetékes járási állategészségügyi hivatal, valamint a települési önkormányzat tájékoztatja a lakosságot – ismertette a Nébih.

Hozzátették, a rendhagyó vakcinaszórás mellett idén is lesz tavaszi rókavakcinázási kampány. Az ország déli és keleti felét érintő immunizálási program március végén indul majd – tájékoztatott a Nébih.

A közleményben kifejtették, a veszettség fő terjesztője a vörös róka, amelynek hazai állománya mintegy hatvanezer egyedre becsülhető. A veszettség a vadon élő és a házi emlősállatokra, valamint az emberre egyaránt veszélyt jelent, ezért a kutyák veszettség elleni védőoltása kötelező, a macskáknak pedig ajánlott.

MTI

Holland állatvédők eltávolítanák a vidámparkok állatszobrait

Írta:
Fanny
-
0
Fotó: Pixabay
Holland állatvédők szerint a vásárok és a vidámparkok körhintáinak lovai és más állatfigurái rossz és hamis képet közvetítenek a gyerekeknek az állatokról, ezért el kell távolítani őket.

Pénteki beszámolójában a Dutch News holland hírportál a Peta nemzetközi állatvédő szervezet holland tagozatának közleményét idézte, amely szerint támogatják az amerikai testvérszervezet felhívását arra, hogy el kell távolítani a lovakat és minden más állatot a vásári körhintákról.

A körhinták állatfigurái „akaratlanul is a kiszolgáltatott állatok tudatos kizsákmányolásának szimbólumai”

– közölte a holland tagszervezet.

Véleményük szerint a körhintákat használó gyerekek számára az állatfigurák azt közvetítik, hogy normális és természetes, ha az állatokat használják – idézte a Peta hollandiai tanácsadóját, Janneke Hogervorstot a hírportál. „Ezért támogatjuk a Peta US felhívását” – szögezte le Hogervorst.

A Peta amerikai szervezete a héten levelet írt a Chance Rides nevű amerikai játékgyártónak, azt kérve, hogy hagyjon fel a körhinták állati témájú figuráinak gyártásával és értékesítésével. Az állatvédő szervezet azt javasolja, hogy a vállalat állatok helyett autókat, repülőgépeket, űrhajókat, buldózereket vagy akár hullócsillagokat, szivárványokat vagy seprűket helyezzen el a körhintákon.

Fotó: Pixabay

Janneke Hogervorst azt mondta, párbeszédet kezdeményeznek a holland vidámparkokkal, ugyanis ha leszerelnék a körhinták állatait, az óriási hatással lenne más szórakoztató parkokra Európa-szerte. „Az idők változnak” – tette hozzá.

Az Efteling nevű holland vidámpark vezetése „érdekesnek és megfontolandónak” találta az ötletet, és fontosnak nevezte az állatok jogaiért tevékenykedő szervezetek munkáját. A beszámoló szerint a vidámpark vezetése nem zárta ki a párbeszédet, valamint azt sem hogy a jövőben változtatásokat hajtsanak végre egyes játékokon.

A hírportál emlékeztetett arra, hogy 2021-ben az Efteling vidámpark jelentős felújítási programba kezdett, amelynek során számos játékáról eltávolította a „faji sztereotípiákat” közvetítő figurákat.

MTI

Tudod ki énekel a nádasban télen?

Írta:
Fanny
-
0
Nádi sármány (Emberiza schoeniclus) - Fotó: Flickr
Ugyan már nyakunkon a tavasz, szinte érezzük a csontjainkban, de a napsütés ellenére még azért a jégbontó havában járunk. Ha vízparton sétálunk, nem csak a nyílt vízen úszó vízimadarakat figyelhetjük, hanem a csendesnek, kihaltnak látszó nádas mellett is érdemes kicsit elidőzni. A hangok alapján hamar be lehet azonosítani a sárga nádszálak között rejtőző madarakat – olvasható a Duna-Dráva Nemzeti Park oldalán. Mert rejtőznek bizony ilyenkor is, érdemes megismerni őket. 

Mint írják, feltűnhet az erdőből elkalandozó ökörszem cserregése, a kóborló kék cinegék beszélgetése, vagy a nádashoz erősen ragaszkodó barkóscinegék csilingelő hangja.

Nádi sármány (Emberiza schoeniclus) – Fotó: Flickr

De biztosan meghalljuk a nádi sármány sípoló hívóhangját is, és a hang után előbb utóbb meg is pillanthatjuk, ahogy egy nádszálon felaraszol. Mivel költőfajunk, és télen szép számmal érkeznek hozzánk telelő példányok is, ezért egész évben megfigyelhetjük, sőt időnként a téli madáretetők közelében is feltűnhet.

Nádi sármány (Emberiza schoeniclus) – Fotó: Flickr

A nádi sármány (Emberiza schoeniclus) hazánkban védett faj, természetvédelmi értéke 25.000 Ft.

Csodaszép kismadár, figyeljétek meg ti is őket.

Rendőrt hívtak egy nutriára, mert beugrott a boltba zsemléért

Írta:
Fanny
-
0
A tetten ért nutria - Fotó: Pozsonyi rendőrség - msp.bratislava.sk
A pozsonyi rendőrséget is hívják alkalmanként furcsa esetekhez. Pár hete is szokatlan telefonos bejelentés érkezett egy hódról, aki fizetés nélkül óhajtott távozni egy boltból, egy félig megevett zsemle társaságában – írja a parameter.sk.

A tolvajról később az egyenruhások derítették ki, hogy valójában egy nutria.

Mint írják, az elkövetőt a kisbolt kamrájában érték tetten – pont a lopott árúból falatozott. A rágcsálót elfogták, majd visszatessékelték a természetbe. A rendőrség közölte, hogy mivel csak minimális kár keletkezett, így a „nutria csak egy figyelmeztetést kapott”.

Természetes előfordulási helyén – Nutria, más néven hódpatkány vagy mocsári hód (Myocastor coypus) – Fotó: Flickr

Ne légy dühös, ha lehárpiáznak

Írta:
Fanny
-
0
Hárpia (Harpia harpyja) - Fotó: Flickr
Manapság, ha ezt a szót halljuk, akkor általában valamelyik rémes természetű ismerősünk arca kezd lebegni a szemünk előtt, aktív hidegrázás közepette. De ki is valójában a hárpia?

A.) A szörnyű anyósod?
B.) A zsémbes szomszédod?
C.) Egy Dél-Amerika-i madár?

A helyes válasz természetesen az utolsó. A hárpia (Harpia harpyja) a legnagyobb sasféle, Közép- és Dél-Amerika esőerdeinek lakója. Nevét az emberarcú és madártestű görög mitológiai lényekről kapta, melyek emberi testeket tudtak elragadni.  A név annyiban találó, hogy

e hatalmas testű ragadozó valóban képes akár kutya nagyságú zsákmányt is a levegőbe emelni.

Hárpia (Harpia harpyja) – Fotó: Flickr

A hárpia az esőerdők magas fáin fészkel, hatalmas termete (100-110 cm, súlya: 5-9 kg) és szárnyfesztávolsága (180-210 cm) ellenére ügyesen manőverezik a fák között, zsákmányára váratlanul csap le, prédáját hatalmas és rendkívül erőteljes lábával kapja el.

Hárpia (Harpia harpyja) – Fotó: Flickr

Saját testsúlyának akár háromnegyedét is fel tudja emelni. Étlapján közepes méretű emlősök, úgymint majmok, lajhárok és nagyobb madarak szerepelnek.

Hárpia (Harpia harpyja) – Fotó: Flickr

Az őslakosok gyakran puskavégre kerítik a kisebb háziállatokban okozott károk miatt. Egyébként védett állat, állományait főként az esőerdők írtása veszélyezteti.

The Harpy Eagle

Watch: A sloth moves at one tenth of a mile per hour—making it the perfect prey for a harpy eagle.

Közzétette: National Geographic – 2018. január 6.

Innentől kezdve, ha lehárpiáznak, csak mosolyogj és gondolj arra, te vagy az egyik legnagyobb ragadozó a Földön. Ez tulajdonképpen dicséret, nem?!

Hónapokra lecsuktak egy galambot Indiában, mert kínai kémnek hitték

Írta:
Fanny
-
0
Kép: Pixabay
Az ember azt gondolná, hogy ilyen nincs, majd ráeszmél, hogy de mégis. Ez a teljesen abszurdnak tűnő eset tényleg megtörtént, a galamb komoly vizsgálatok után, nem rég szabadult.

Indiában nyolc hónapig tartó rendőrségi fogva tartás után tisztázták és szabadon engedték azt a versenygalambot, amelyről kezdetben azt feltételezték, hogy a kínai hírszerzés kémgalambja – közölte a Press Trust of India hírügynökség.

Mint az MTI írja, a Tajvan szigetéről elkóborolt versenygalambot májusban fogták be az indiai hatóságok Mumbai kikötőjében. Kezdetben a madár lábaira rögzített gyűrűk, és a bennük elrejtett, kínai írásjelekkel írt szöveg miatt azt feltételezték, hogy a galamb a kínai hírszerzésnek “dolgozik”, vagyis kémek közötti üzeneteket szállít.

Végül nyolc hónap után ejtette a vádat a rendőrség, miután kiderült, hogy a galamb korábban tajvani versenyeken vett részt, és valószínűleg véletlenül repült Indiába.

Miután a hatóságok meggyőződtek arról, hogy átlagos és ártatlan madárral, egy tajvani versenygalambbal állnak szemben, a rendőrség engedélyével a madarat először egy mumbai állatklinikára, majd menhelyre szállították át, ahol végül szabadon engedték.

Nem ez az első eset, hogy az indiai fegyveres erők kémgalambnak hittek egy versenygalambot. Legutóbb 2020-ban egy Pakisztánból átrepült rózsaszín “kémgalamb” okozott konfliktust Indiával, amelyről szintén kiderült, hogy versenyre készülés közben véletlenül lépte át a két ország határát.

MTI, timesofindia.indiatimes.com

 

Meglepő – Erdei szalonka a Maros-mentén

Írta:
Fanny
-
0
Erdei szalonka (Scolopax rusticola) - Fotó: Flickr
Az erdei szalonka ilyen tájt a Mediterránumban kéne, hogy üdüljön, nem pedig váratlanul feröppennie a Maros-mentén, a bökény erdőben. Felmerül a kérdés, hogy mi a fenét keres itt, tél derekán, a Dél-Alföldön. 

A Körös-Maros nemzeti park munkatársai pedig, meg is válaszolják a kérdést. Az erdei szalonka ugyanis csak a tavaszi és őszi vonuláskor bukkan fel errefelé. Magyarországon nagyon ritka fészkelő, döntően a tőlünk északabbra fekvő, kiterjedt mocsárerdős területeket választja költőhelyül. Telelni a Földközi-tenger vidékére vonul, mivel a táplálékául szolgáló, talajban élő gerinctelen állatokat, férgeket, gilisztákat csak fagymentes időben tudja kikotorni az avarból, illetve a talajból – olvasható a nemzeti park oldalán.

Erdei szalonka (Scolopax rusticola) – Fotó: Flickr

A január közepén megfigyelt példány klasszikus téli időjárási körülmények között, tehát meglehetősen hideg, fagyos időben került elő, s jöttünkre hirtelen felröppent az avarból. A galambhoz hasonló testméretű madár ránézésre egészségesnek tűnt, így valószínűleg csupán a korábbi enyhe időjárás miatt maradt még itt.

Erdei szalonka (Scolopax rusticola) – Fotó: Flickr

Az erdei szalonkát nagyon nehéz észrevenni, mert tollazata tökéletesen alkalmas arra, hogy elrejtse az erdei avarban. Így általában csak akkor látjuk meg, amikor néhány méterrel a lábunk előtt szinte függőlegesen felrepül és gyorsan továbbszáll, ahogyan ez a mostani példány is tette.

Az erdei szalonka kizárólag csak a talajszinten vagy a levegőben mozog, fákra, bokrokra nem száll.

Tökéletesen beleolvad a környezetébe – Erdei szalonka (Scolopax rusticola) – Fotó: Flickr

Testméretéhez képest kifejezetten hosszú, vékony csőre van, amely segíti a táplálék felkutatásában.

 

Az év lepkéje cincog – medvelepke mustra

Írta:
Fanny
-
0
Közönséges medvelepke (Arctia caja) - Az ÉV LEPKÉJE 2024 - Fotó: Flickr
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Lepkevédelmi Szakosztálya 2023-ban indította el az „Év lepkéje” programot, melynek célja, hogy felhívja a figyelmet a természetvédelmi problémákkal érintett fajokra. Mert az itt is akad bőven. A 2024-es év lepkéje, a közönséges medvelepke, aki minden, csak nem közönséges. 

Bár neve alapján azt feltételeznénk, hogy az idei év lepkéje egy sokfelé előforduló faj, ez azonban ma már nincs így, a faj mára drasztikusan megritkult – olvashatjuk az MME cikkében.

Megjelenése nagyon jellegzetes. Elülső szárnyai sötét krémbarna alapszínűek, amit márványszerű fehéres-sárgás mintázat szakít meg helyenként. Ez rendkívül jól elrejti a megfelelő környezetben. Hátulsó szárnyai vöröses narancssárgák hatalmas kék foltokkal.

Látványos, riasztó színezete és mintázata nem véletlenül alakult ki. Nagy mérete és esetlen repülése miatt könnyű prédát jelentene madarak számára, azonban van egy trükk a tarsolyában.

Hernyó korában sok olyan növényt elfogyaszt, amelyek mérgező anyagokat tartalmaznak.

Az ezekben található kémiai anyagokat képes lebontani, majd átalakítani gerincesek számára kellemetlen ízű vagy akár mérgező anyagokká. Riasztó színezetű hátulsó szárnyait veszély esetén villantja ki, amelyek mérgezőségére hívják fel a figyelmet. Azonban a kifejlett lepkének nem ez az egyetlen védelme.

Közönséges medvelepke (Arctia caja) – Az ÉV LEPKÉJE 2024 – Fotó: Flickr

Feje mögött látható egy mélyvörös szőrpamacs, amelyet szintén veszély esetén villant ki, de ezzel párhuzamosan innen képes kis mennyiségű irritációt kiváltó folyadékot a támadójára spriccelni.

Aggodalomra semmi ok, ránk nézve veszélytelen, érzékeny bőrű embereknél minimális irritációt válthat ki. Ezzel azonban nem ér véget a fegyverarzenál. Egyre több lepkéről derül ki, hogy képes hangot kiadni. Ez a medvelepke is képes erre. Mivel éjszaka repül a denevérek egy ínyenc falatnak tekinthetik. Viszont arra nem számítanak,

hogy ez a lepke képes cincogó hangot kiadni,

ami egyrészt megzavarja a denevérek tájékozódását, valamint ha mégis elkapják, akkor a rossz ízével társítják, így a denevérek előbb-utóbb kénytelenek megtanulni, hogy ez a lepke nem kerül terítékre.

Éjszaka aktív lepke, a fényforrások erősen vonzzák. Repülési ideje viszonylag rövid, július és augusztus között lehet vele találkozni. A nőstény a fényes, gömb alakú petéket csoportosan teszi le, a hernyók kikelés után rögtön táplálkoznak, majd fiatal állapotban telelnek az avarszintben és tavasszal folytatják a táplálkozást. Tápnövényeit tekintve nem válogatós, a legtöbb lágyszárú növényt elfogyasztja, de bizonyos fásszárú növényeket sem vet meg.

A hat centiméter hosszúságot is elérő hernyóját sokan „papmacska” néven ismerik.

Közönséges medvelepke hernyója (Arctia caja) – Az ÉV LEPKÉJE 2024 – Fotó: Flickr

Igen jellegzetes, testét világos szemölcsök borítják, amiken a hátán fekete, a hasi oldalán vörös, sűrűn álló és hosszú szőrök díszlenek. Ennek a szőrzetnek több funkciója is van. Egyrészt védelmet nyújt, mivel irritációt okozhat bőrfelületre jutva, azonban embernél csak érzékenyebb bőr esetén válthat ki minimális reakciót. Másrészt bábozódáskor egy laza szövedéket készít maga köré, amibe szőreit szövi bele. Leginkább bábozódás előtt futhatunk össze a hernyóval, mivel ilyenkor nagyobb távokat is megtesz (pl. járdára, úttestre is kimászik) mielőtt megtalálja a megfelelő helyet.

Közönséges medvelepke (Arctia caja) – Az ÉV LEPKÉJE 2024 – Fotó: Flickr

Ritkulása ellenére nem védett. Egykor sokfelé előfordult, akár lakott területeken is, azonban az utóbbi évtizedekben az építkezések intenzív térhódítása és a parlagok felszámolása állománynagyságában jelentős csökkenést okozott és visszaszorult a természetes élőhelyekre. Csökkenését tovább fokozza, hogy sok fürkészlégy parazitálja és valószínűleg ezek felszaporodása drasztikusan hathatott elterjedésére. Akár a kifejlett lepkével, akár szőrös hernyójával találkozunk, csodáljuk meg ezt a ritkuló kincset.

 

Védett szürke farkasok kilövésével gyanúsítanak három borsodi férfit

Írta:
Fanny
-
0
Fotó: Pixabay
Elfogtak három férfit, akik évek óta rendszeresen, illegálisan lőttek ki fokozottan védett szürke farkasokat – közölte a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI) a police.hu oldalon.

A természetkárosítással egy 33 és egy 49 éves putnoki, valamint egy 43 éves edelényi vadász gyanúsítható – írták a közleményben, hozzátéve, a három férfi tisztában volt azzal, hogy a védett ragadozók pusztítása tiltott, hiszen mindannyian évek óta vadásznak, különböző vadásztársaságok tagjai.

„Az eljárás nemcsak a védett állatok pusztításának körülményeire, hanem a megölt állatokból származó maradványok, tárgyak megszerzésének, valamint birtoklásának vizsgálatára is kiterjed” – tudatta a rendőrség. Az állatok természetvédelmi értéke egyedenként 250 ezer forint – fűzték hozzá.

A KR NNI január 24-én fogta el a három férfit, az akcióban, illetve a hozzájuk köthető ingatlanokban tartott kutatásokban részt vett a Terrorelhárítási Központ műveleti egysége is, mivel az ügyben érintetteknek engedéllyel tartott vadászfegyvereik voltak.

A közlemény szerint a Putnokon, Felsőnyárádon és Edelényben tartott kutatások során a nyomozók számos, a gyanút megerősítő tárgyi bizonyítékot találtak, köztük elejtett farkasok koponyáját, fogazatát, valamint elpusztított állatokat tartalmazó elektronikus adatokat. Ezeket, valamint mindhárom férfi engedéllyel tartott vadászfegyvereit és lőszereit is lefoglalták. Az elejtett állatok tetemeit szakértő vizsgálja.

A három borsodi férfit a „környezeti bűnözés ellen fellépő” nyomozók gyanúsítottként hallgatták ki, jelenleg mindegyikük szabadlábon védekezik. „A nyomozás tovább folytatódik, és nem kizárt további személyek büntetőjogi felelősségre vonása sem, így a gyanúsítotti kör a jövőben bővülhet” – közölte a rendőrség.

MTI

Ritka kóborló tette tiszteletét hazánkban

Írta:
Fanny
-
0
Fiatal jeges sirály (Larus hyperboreus) - Fotó: Borza Sándor - HNPI
Az idei tél sem marad el madárritkaságok nélkül, legutóbb áttelelő cigánycsukról szóltak a hírek a pusztán, most pedig a világ második legnagyobb méretű sirálya szelte nálunk az eget, Tiszafüred határában. 

Egy fiatal jeges sirály (Larus hyperboreus) bukkant fel, a regionális hulladéklerakó telepen január közepén, közölte közösségi oldalán, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság.

A ritka kóborlónak ez volt a 12. bizonyított megfigyelési adata Magyarországon. Feltehetően a markáns, sarkköri eredetű hidegfront révén jutott el térségünkbe.

Fiatal jeges sirály (Larus hyperboreus) – Fotó: Borza Sándor – HNPI

A világ második legnagyobb méretű sirályfaja, elterjedési területe az északi sarkkörön túl található.

Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 25.000 Ft.

Kapcsolódó:

Ritkaság – Áttelelő cigánycsuk a pusztán

1234...1653. oldal a 165-ból

NÉPSZERŰ HOZZÁSZÓLÁSOK

NÉPSZERŰ KATEGÓRIÁK

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás