Kétéltűeket mentenek Nógrádban

Hírek  |   2016. február 24.  |     760

Sok munka vár a következő napokban a békamentőkre a 2-es számú főút Hont és Parassapuszta közötti szakaszán, ahol a Börzsöny felől igyekeznek az állatok a szaporodás szempontjából fontos Ipoly árterére – mondta el Sámuel Zsuzsanna önkéntes békamentő a helyszínen az MTI-nek. Hozzátette, hogy a következő napokban a barna varangyok vonulása lesz intenzívebb, helyszíni megfigyelésük pedig a létszám megállapítása céljából is fontos.

Tweet about this on TwitterGoogle+Pin on PinterestShare on Facebook

Kiemelte, hogy a múlt év decemberére 180 millió forintos költséggel megépített, csaknem két kilométer hosszú terelőrendszer máris megmutatta előnyeit: korábban nem tudták a természetvédők, hogy mennyi pettyes gőte (Triturus vulgaris) él a környéken, idén viszont már most százszámra jöttek elő a legfeljebb tíz centi hosszú kétéltűek. A jóval nagyobb termetű dunai gőte (Triturus dobrogicus) ritka a környéken – tette hozzá.

“Ilyen korán még sosem kezdődött meg a békák vonulása, mint idén. Az első erdei békát (Rana dalmatina) február 10-én találtam. Jelenleg is ez a faj mutatkozik a legnagyobb létszámban, de a zöld levelibékák (Hyla arborea), a vöröshasú unkák (Bombina bombina), a barna ásóbékák (Pelobates fuscus) mellett az első barna varangyok (Bufo bufo) is megindultak a szaporodási területek felé” – mondta Sámuel Zsuzsanna.

Hont, 2016. február 24. Egy békamentõ barna varangyot gyûjt be a 2-es számú fõút mellett épített terelõrendszernél Hont közelében 2016. február 23-án. Természetvédõk a kétéltûek vándorlási útvonalát keresztezõ nagy forgalmú fõút mentén terelõrendszert készítettek, hogy megóvják a kétéltûeket. MTI Fotó: Komka Péter

Hont, 2016. február 24.
Egy békamentõ barna varangyot gyûjt be a 2-es számú fõút mellett épített terelõrendszernél Hont közelében 2016. február 23-án. Természetvédõk a kétéltûek vándorlási útvonalát keresztezõ nagy forgalmú fõút mentén terelõrendszert készítettek, hogy megóvják a kétéltûeket.
MTI Fotó: Komka Péter

A környéken él még zöld varangy (Bufo viridis), gyepi béka (Rana temporaria), a három zöld békafaj – a kecske, a kacagó és a kis tavibéka – egyedei is előfordulnak, de sokkal kisebb az egyedszámuk. Közlése szerint a sok viszontagság után megépített terelőfal és az átjárók nem mindenütt biztonságosak, mert az állatok az erdészeti utak mellett is kijuthatnak a parassapusztai határátkelőre vezető, rendkívül nagy forgalmú 2-es számú főútra. A termetesebb példányok néhol a terepadottságok miatt át is ugorhatják azt. Ezeken a helyeken önkéntesek segítségével védőhálókat feszítettek ki – magyarázta Sámuel Zsuzsanna.

A terelőfal nemcsak a kétéltűek, hanem a hüllőfajok túlélését is segíti – mondta a természetvédő. A vízisiklók (Natrix natrix) rendkívül nagy számban kelnek át az út egyik oldaláról a másikra, de előfordul az erdei sikló (Zamenis longissimus), a lábatlan gyík (Anguis fragilis) és több gyíkfaj is. A kiépített terelőrendszer a visszaúton is védi az állatokat, mivel a peték lerakása után jelentős részük visszatér az erdős élőhelyekre.

Hont, 2016. február 24. Sámuel Zsuzsanna önkéntes békamentõ egy a 2-es számú fõút mellett gyûjtött erdei békával Hont közelében 2016. február 23-án. Természetvédõk a békák vándorlási útvonalát keresztezõ nagy forgalmú fõút mentén terelõrendszert készítettek, hogy megóvják a kétéltûeket. MTI Fotó: Komka Péter

Hont, 2016. február 24.
Sámuel Zsuzsanna önkéntes békamentõ egy a 2-es számú fõút mellett gyûjtött erdei békával Hont közelében 2016. február 23-án. Természetvédõk a békák vándorlási útvonalát keresztezõ nagy forgalmú fõút mentén terelõrendszert készítettek, hogy megóvják a kétéltûeket.
MTI Fotó: Komka Péter

Tavaly az önkéntesek segítségével 7800 állatot vittek át az aszfalton a Börzsöny erdői felől az Ipoly árterületén található vizes élőhelyekre, ahol a kétéltűek szaporodnak. 2010 előtt még évi 10-12 ezer példány volt, a különböző fajok állománycsökkenését a rendkívül nagyszámú elütés mellett az időjárás változásai is okozhatták – tette hozzá. Sámuel Zsuzsanna szerint mivel most magas az Ipoly vízállása, remélhető, hogy valamennyi faj kedvező életfeltételeket talál a vízzel elöntött területeken.

Forrás: MTI
MTI Fotók: Komka Péter




hirdetés

Ez is tetszhet

Tweet about this on TwitterGoogle+Pin on PinterestShare on Facebook

Hozzászólások

hozzászólás

ZooShop