Genetikai sokféleség megőrzése: Átadták a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Kőmagtári Tábla Állattartótelepét

0
186 megtekintés
Egy szürkemarha iszik a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Kőmagtári Tábla állattartó telepén. Fotó: MTI/Rosta Tibor
Swing Szerelem Szulák
Hazánk genetikai sokféleségének megőrzése közös feladatunk, éppen ezért nagy felelősség és feladat hárul hazánk nemzeti parkjaira – jelentette ki Nagy István agrárminiszter a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Kőmagtári Tábla Állattartótelepének átadásán, hétfőn Dévaványán, az Agrárminisztérium (AM) közleménye szerint.

A tárcavezető arra emlékeztetett, hogy az elmúlt 10 évben Magyarország addig soha nem látott mértékben valósított meg természetvédelmi beruházásokat. A több mint 80 milliárd forint összértékű, döntően nemzeti park igazgatóságok által megvalósított,

mintegy 200 egyedi fejlesztés révén összességében csaknem 320 ezer hektárnyi területen javították, illetve javítják az élőhelyek állapotát, és biztosítják a természetvédelmi kezelés, őrzés, monitorozás és bemutatás infrastrukturális feltételeit

– írták.

A miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság hazánk hetedik nemzeti parkjaként 1997-ben jött létre, területe meghaladja az 52 ezer hektárt, melyből csaknem 6 és félezer hektár tartozik a fokozattan védett kategóriába.

A KMNPI magyar szürke szarvasmarha állományának létszáma meghatározó, több mint 2700 egyeddel gazdálkodik, ezzel messze megelőzi a többi igazgatóság állományát. Szintén itt található az igazgatóságok közül a legnagyobb cigája juh állomány 533 darab állattal.

A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Kőmagtári Tábla állattartó telepe. Fotó: MTI/Rosta Tibor

Kifejtette, az extenzív legeltetéssel történő aktív természetvédelmi kezelés elengedhetetlen ahhoz, hogy a pannon szikes és mocsaras élőhelyek, pusztai területek hosszú távú fenntartása biztosítható és megőrizhető legyen. A Kőmagtári Tábla Állattartótelep a magyar szürke szarvasmarha és házi bivaly dévaványai állománya részére biztosítja a téli szálláshelyet. A beruházás a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program keretéből, csaknem 1,4 milliárd forintból valósulhatott meg. A fejlesztés eredményeképpen, a puszták belső területein található korábbi téli tartási helyek kiválthatóak lettek, így azok a továbbiakban nyári tartási helyként funkcionálnak – hangsúlyozta a miniszter a közlemény szerint.

Nagy István arról is beszélt, hogy a nemzeti park igazgatóságok beruházásai mind arra hívják fel a figyelmet,

hogy védett területeinkre és értékeinkre egyedülálló és pótolhatatlan örökségként kell tekintenünk. Jövőnk és megmaradásunk is függ az állapotuktól. A hétfőn átadott fejlesztés is hozzájárul teremtett világunk megőrzéséhez

– emelte ki az agrártárca vezetője – írta az AM.

MTI