Nagy az öröm a Fertő-Hanság Nemzeti Parkban, ugyanis idén először találtak északi pockot, amiről csak valószínűsítették, hogy él hazánkban, de még soha nem látta senki. A bizonyító példány, sőt mindjárt kettő, nem rég került kézre Fertőn. Természetesen az állatokat a fényképek elkészülte után szabadon engedték.
Bagolyköpet vizsgálatokból és irodalmi adatokból valószínűsítettük, hogy e jégkorszaki reliktum faj él a Fertőn, de bizonyító példány ezidáig nem került kézre. A mai reggel Kalmár Sándor megbízott kutató és csapata viszont két egyedet fogott – írja a Nemzeti Park a Facebook oldalán.
Az Északi pocok hazánk legritkább pocok(al)faja. 1974 óta védett, 2001-től fokozottan védett, szerepel a Berni Egyezmény III. Függelékében, és szerepel az Élőhelyvédelmi Irányelvben (Habitat Directive) is. A Pannónia kincsének is nevezett állat Észak-Európától Kelet-Szibériáig, illetve Észak-Kanadában és Alaszkában is megtalálható. Már a XVII. század végén felfedezték a Kárpát-medencében. Az első fellelhető, megőrzött bizonyítópéldánya 1892-ből származik, és a Magyar Természettudományi Múzeum Állattárának Emlősgyűjteményében található.
Az északi pocok, a többi pocokfajtól jól elkülöníthető: bundája szürkésbarnás, a gerince mentén sötétebb. A hazai állományok életmódjáról viszonylag keveset tudnak. Az északi pocok a vizes környezethez kiválóan alkalmazkodott, a zsombékok között könnyedén közlekedik. A nyílt területekre, kaszálókra ritkán merészkedik ki. A hideget és a nedvességet jól tűri, így a többi rágcsálóval ellentétben a csapadékos és/vagy hideg őszi-téli időjárás kevésbé tizedeli állományát.
ÚJABB FAUNISZTIKAI HÍR!!!!A több évtizede zajló kisemlős csapdázások során az idei évben először került kézre a…
Közzétette: Fertő-Hanság Nemzeti Park – 2018. szeptember 19., szerda
Legfőbb természetes ellensége a hermelin és a menyét. Táplálékállata a barna rétihéjának, az egerészölyvnek. Számos egyede került elő réti fülesbagoly, erdei fülesbagoly, macskabagoly, gyöngybagoly és kuvik köpetéből. Irtja a róka, de a vaddisznó is pusztítja fészkeit túrásával és dagonyázásával.
Az északi pocok állományait veszélyeztető tényezők között elsőként kell említeni az élőhelyek beszűkülését és feldarabolódását, továbbá a magassásos társulások vízellátottságának csökkenését, az élőhelyek természetvédelmi kezelésének problémáit és az előre nem belátható antropogén hatásokat – írja az mttmuzeum.blog.hu.
Forrás: Fertő-Hanság Nemzeti Park – Facebook, Magyar Természettudományi Múzeum Blog
