Csont és bőr volt, mikor rátaláltak – Egy gyulai családnak köszönheti az életét Jason

0
94 megtekintés

Jasont és társát gazdái magukra hagyták egy üres telken élelem, víz, vagy bármiféle ellátás nélkül. Az állatmentők az utolsó pillanatban találtak rájuk, két csontvázat találtak, de a szemükben minden emberi gonoszság ellenére ott csillogott a remény.

“Csak néztem a képeket, a kutya tekintetében benne volt minden. A múltja, a félelem, a remény, minden,” meséli Molnárné Daróczi Edina.

A feleség az Állatvédőrség Facebook-oldalán olvasta Jason szívszorító történetét és annyira megrendítették a látottak, hogy azonnal tudta: segíteniük kell, ennek a kutyának náluk van a helye.

098

“Jasonre még várnunk kellett. Pár hétig ideiglenes befogadójánál volt, aki próbálta kicsit összerakni a kutyust mind fizikailag, mind lelkileg. Többször kellett vele még állatorvoshoz menni, mert különböző vizsgálatok és kezelések vártak rá. Felvettük a kapcsolatot az ideiglenes befogadóval is, akitől részletes véleményt kértük róla. Hogyan viselkedik emberekkel, gyerekekkel, más kutyákkal? Érez-e rajta bármi féle agressziót, mennyire nehezen vagy könnyen kezelhető? Ezek ugye mind kulcsfontosságú kérdések, mert nem egy kölyökkutyáról volt szó, akit mi neveltünk fel, ismerjük a jellemét. Ilyenkor sajnos benne van a pakliban, hogy olyan a múltja, amit mi esetleg nem tudunk kezelni” – mondta el Edina.

Mikor Jason végre hozzájuk került, nem volt egyszerű menet a befogadás. A kutya a saját árnyékától is rettegett, sovány és erőtlen volt, hosszú út várt még rá a teljes gyógyulásig. Ahogy teltek a hetek, kezdett feloldódni és egyre jobban hagyta magához engedni azt a temérdek szeretetet, amivel új gazdái árasztották el.

“Azóta eltelt lassan egy év. Jason sokkal kevésbé fél, de még mindig vannak helyzetek, amikor látszik a szemében a rettegés, illetve maga alá vizel. Ilyen volt a szilveszteri petárdázós időszak, vagy amikor a szél becsapja valamelyik ajtót, vagy esetleg keményebben kell rájuk szólni, mert valami rosszaságot csináltak. Nem tudom, hogy ez valaha el fog-e múlni nála, szerintem nem – árulta el Edina. – Azt sem tudjuk pontosan, hogy mi is történt vele, de az biztos, hogy nem csak éheztették és magára hagyták. Viszont nála hálásabb kutyával még nem találkoztam.”

 

A teljes cikk ide kattintva olvasható.

Forrás: beol.hu