today-is-a-good-day
karacsonyi fotozoas
Kezdőlap Blog

Elpusztult egy Floridánál partra vetődött ámbráscet

0
Sperm whale (Physeter macrocephalus)). Close-up of submerged adult. Tenerife, Canary Islands.
Florida nyugati partvidékén, Venice-nél hétfőn elpusztult egy tizenhárom méteres, több mint harminc tonnás ámbráscet, amely a hétvégén vetődött partra.

A tengeri emlős a Mexikói-öböl felől került a partvidék közelébe, ahol egy homokpadon feneklett meg. A floridai természetvédelmi hivatal (Florida Fish and Wildlife Conservation Commission) közlése szerint a rendőrség és vadőrök vasárnap hiába próbálták az állatot visszajuttatni a mélyebb vízbe, estére a légzése nehézkessé vált, majd helyi idő szerint hétfőn hajnalban elpusztult.

Az illetékesek beszámolói alapján a partra került ámbráscet hossza 13 méter, súlya meghaladja a 31 tonnát. A természetvédelmi hivatal közölte azt is: az állatból biológusok vesznek mintát, hogy megállapítsák miért közelíthette meg a partvidéket, illetve, hogy szenvedett-e valamilyen betegségben, ami hozzájárult a halálához.

Az óriás méretű tengeri emlős maradványait a hatósági közlések szerint megpróbálják kivontatni a vízből. Ezután vagy eltemetik, vagy szemétlerakóban helyezik el.

A nagy ámbráscetek rendkívül ritkán közelítik meg a partvidéket. A Mexikói-öbölben mintegy 1100 példányt tartanak nyilván a veszélyeztetett fajból.

MTI

Cuki takin babák születtek Budapesten

0
Aranyszőrű takin babák születtek a Fővárosi Állatkertben - Fotó: zoobudapest.hu
Csetlő-botló, apró patás lábacskák fedezik most fel a takin kifutót a Fővárosi Állatkertben, ugyanis két aranyszőrű takin gyerek is született nemrégiben. Az egyikük február végén, a másikuk március elején. Azóta közösen bukfenceznek a nagyközönség előtt is, mindenki nagy örömére. 

Ha ismeretlenül csendülne bárki számára a takin név, egy percet se aggódjon, pont különlegessége és ritkuló állománya miatt is kerülnek bemutásra. Na, és persze azért, hogy a nagyközönség számára is mélyebb bepillantást nyújtson az állatok sokszínűségéről.

Aranyszőrű takin babák születtek a Fővárosi Állatkertben – Fotó: zoobudapest.hu

Az aranyszőrű takin hazája Ázsia belseje: a Himalája keleti vidéke, illetve a szomszédos magashegyi élőhelyek. A helyi viszonyokhoz való alkalmazkodás jegyében ezen a területen belül többféle típusuk alakult ki. A tudomány négy ilyen típust ismer, abban azonban vita van, hogy ezek ugyanazon faj különböző alfajainak, vagy négy különálló fajnak tekinthetők-e.

Aranyszőrű takin babák születtek a Fővárosi Állatkertben – Fotó: zoobudapest.hu

Igen termetes állatok, így kissé megtévesztő lehet első pillantásra, hogy hova is tartozhatnak. Maguk a takinok a párosujjú patások rendjébe (Artiodactyla), azon belül pedig a tülkösszarvúak családjába (Bovidae) tartoznak. Mivel több mázsás súlyra képesek gyarapodni, azt hihetnénk, hogy a bölénnyel vagy a bivallyal rokon, de – lehet kapaszkodni –  a juhokhoz és a kecskékhez állnak legközlebb. Mozgásukat, viselkedésüket látva valójában nem is nehéz ezt elhinni, hiszen a takinok vadkecskére, vadjuhokra emlékeztető ügyességgel másznak sziklára, és egy finomabb levél elérése érdekében akár két lábra is fel tudnak állni, minden gond nélkül.

Aranyszőrű takin babák születtek a Fővárosi Állatkertben – Fotó: zoobudapest.hu
Aranyszőrű takin babák születtek a Fővárosi Állatkertben – Fotó: zoobudapest.hu

Az állatkert fél évtizede kezdett el takinokkal foglalkozni, és azóta – az európai állatkertek közötti szakmai együttműködés keretében – már szecsuáni takint, illetve mismi takint is bemutattak már. Immáron négy éve, az aranyszínű takinékoé a főszerep.

zoobudapest.hu

Rosszabb a műanyag az üvegházhatásra, mint a közlekedés

0
Kép: Pixabay
A műanyaghulladék-megelőzési startup, a CleanHub új jelentése azt vizsgálja, hogy a műanyagokkal kapcsolatos ipar hogyan járul hozzá közvetlenül az éghajlatváltozáshoz – megállapítva, hogy több üvegházhatású gázt (ÜHG) termel, mint a légiközlekedési és a hajózási ipar – írja a humusz.hu

Mint írják, a jelentés iparági kutatások felhasználásával rávilágít a műanyag gyártása, forgalmazása és ártalmatlanítása során keletkező kibocsátásokra, valamint az élővilágra és a környezetre gyakorolt mérgező hatásokra. Mivel a hírek szerint a mikroműanyagok az élelmiszerektől kezdve az antarktiszi tengeri jégen át gyakorlatilag mindenben megtalálhatóak, soha nem volt még ilyen sürgető annak megértése, hogy a műanyag milyen mértékben járul hozzá az éghajlat és az ökoszisztéma változásához.

Legfontosabb megállapítások

– A műanyagok évente 3,4%-kal (1,8 milliárd tonnával) járulnak hozzá a világ üvegházhatásúgáz-kibocsátásához – ez több, mint a légiközlekedési (1,9%) és a hajózási (1,7%) iparágaké.

– A műanyagok 93%-a fosszilis tüzelőanyagok felhasználásával készül – a kitermelt kőolaj 14%-át erre fordítják.

– A műanyagokhoz kapcsolódó kibocsátás 60%-a a gyártásból, 29%-a a forgalmazásból, 11%-a pedig az ártalmatlanításból származik.

– Az évente kidobott 353 millió tonna műanyagnak mindössze 9%-át (31 770 000 tonna) hasznosítják újra.

– A műanyaghulladék évente több millió tengeri madarat és tengeri emlőst öl meg.

Kép: Pixabay

Az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) szerint

a műanyagok 1,8 milliárd tonna ÜHG-kibocsátásért felelősek, ami az összes kibocsátás 3,4%-a.

Ez sokkal több, mint a kibocsátásukról hírhedt iparágak, például a légi közlekedés (1,9%) és a hajózás (1,7%), ami rávilágít arra, hogy többet kell tenni a műanyag kibocsátásának csökkentése érdekében a gyártás, a felhasználás és az újrahasznosítás minden egyes szakaszában.

A műanyag már a kezdetektől fogva hatalmas mennyiségű fosszilis tüzelőanyagot használ fel: az összes kőolajból minden hetedik hordó (14%) a gyártására megy el. Az olajtermelés 1990 óta becslések szerint 40%-kal nőtt, ami azt eredményezi, hogy évente 629 millió tonna olajat használnak fel műanyagok előállításához – ez a szám évről évre növekszik. Jelenleg a műanyagok 93%-a fosszilis tüzelőanyagokból készül, és csak 6%-a újrahasznosított műanyagból.

Feketeleves

Kép: Pixabay

 

A gyártási folyamat adja a műanyag kibocsátásának nagy részét, háromötödét (60%-át). A globális adatok szerint a műanyaggyártás legnagyobb része Kínában történik – ahol az összes műanyag közel egyharmada (32%) készül –, majd Észak-Amerika (Kanada, Mexikó és az USA együttesen) az összes műanyag 18%-át, Európa pedig további 15%-át állítja elő.

A műanyag forgalmazási szakasza – a csomagolás, a logisztika és a szállítás – szintén jelentős mértékben hozzájárul a teljes kibocsátáshoz, mintegy 29%-ban. A legtöbb műanyag-kibocsátásért a csomagolás felelős (40%), és ez egy önmagát erősítő ciklus, mivel a műanyagtermékek akaratlanul is több csomagolóanyag előállításához vezetnek – hiszen a műanyag termékeket is gyakran műanyagba csomagolják.

A műanyag ártalmatlanítása a teljes kibocsátás 11%-át teszi ki, különösen azért, mert a műanyagnak világszerte csak 9%-át hasznosítják újra. Az Egyesült Államokban ez az arány mindössze 4% – a műanyaghulladék 73%-a hulladéklerakóba kerül (becslések szerint évi 27 millió tonna), 19%-át elégetik (ami szintén hihetetlenül környezetszennyező), további 4%-át pedig rosszul kezelik vagy nem gyűjtik be. (Ld.: OECD)

Kép: Pixabay

 

A hulladéklerakókba kerülő hatalmas mennyiségű műanyag évszázadok alatt bomlik le, és eközben különféle mérgező vegyi anyagok szabadulnak fel. A rosszul kezelt hulladéklerakókból millió tonnás nagyságrendben szűrődnek be a nagyobb víztestekbe és a szárazföldi környezetbe a felszabadult mérgező anyagok és a mikroműanyag.

A leggyakrabban használt műanyagokból etilén és metán gáz is felszabadul – az utóbbi 20 év alatt legalább 84-szer károsabb az éghajlatra nézve, mint a CO2.

A műanyagokból származó mikroműanyagok az esőfelhőkbe kerülnek, és több ezer kilométerre elszóródnak kiindulási helyüktől, valamint az emberek és az állatok is rendszeresen belélegzik őket. A felhőkben lévő mikroműanyagok szélsőségesebb időjárási eseményeket is okoznak, például késleltetett, majd hevesebb esőzéseket. (ld. Yale)

A műanyagszennyezés állatokra gyakorolt hatása is pusztító:

évente több mint egymillió tengeri madarat és 100 000 tengeri emlőst öl meg,

valamint mintegy 700 fajra van negatív hatással. A tanulmányok becslései szerint a tengeri madarak 90%-a és a tengeri teknősök 52%-a fogyasztott műanyagot. Ez súlyosbítja és felgyorsítja az éghajlatváltozás miatti, fajok kihalásához vezető tendenciákat, amelyek már most is egymillió fajt veszélyeztetnek.

 

Mentsvár lehet a beporzó rovaroknak a vadvirágos táblaszegélyek telepítése

0
Vadvirágok - Kép: MATE
A beporzó rovarok állománya világszerte drasztikusan csökkent az elmúlt évtizedekben, főként az élőhelyek gyors átalakulása és az intenzív mezőgazdasági művelés miatt. Mindez a biológiai sokféleség csökkenésén túl jelentős élelmezési problémákat is felvet, kultúrnövényeink beporzását ugyanis jórészt e rovarok végzik, összességében pedig az emberiség élelmének 30-35 százaléka függ munkájuk sikerétől. Védelmük fontosságára és lehetőségére a március 10-i Beporzók Napja kapcsán hívjuk fel a figyelmet – írja közleményében a MATE.

Szakértők szerint a beporzókat érintő globális válságot többek között vegyes vadvirágos sávok telepítésével lehetne enyhíteni, melyek az eltérő virágzási időszak révén táplálékbázist és alacsonyabb zavarást biztosíthatnának az egyébként homogén agrártájakon.

Arról azonban Közép-Kelet-Európában különösen keveset tudunk, hogy a vadvirágos sávok térbeli elhelyezése, tájban való megjelenése, faji összetétele, kora és virágzási időpontja pontosan miként hat a beporzó közösségekre. Jelen pillanatban tehát az is kérdéses, hogy ezzel a módszerrel pontosan milyen hatékonysággal tudunk tenni a beporzók védelméért.

A kis dundi, szőrős faliméh (Osmia) – Fotó: Flickr

E kérdések tisztázása érdekében az Ökológiai Kutatóközpont Lendület Ökoszisztéma-szolgáltatás Kutatócsoport és a MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet szakemberei két magyarországi helyszínen végeztek részletes összehasonlító elemzéseket, melynek keretében heterogén és homogén agrártájakon is megvizsgálták, hogy miként befolyásolja a beporzók jelenlétét az egybefüggő vadvirágos mezők és a különálló virágos sávok telepítése. A vadvirágos területek állapotát, valamint a különböző vadméh-, zengőlégy- és lepkefajok megjelenését a telepítést követően több éven át vizsgálták.

Kiderült, hogy a telepített vadvirágos területek a talajban lévő magokból további fajokkal is kiegészültek, a növények terjeszkedése és növekvő fajgazdagsága pedig a várakozásoknak megfelelően elősegítette a beporzó-közösségek gyarapodását is. Azt is megállapítottuk, hogy a vadvirágos területek a vadméhek számára a homogén (nagyrészt szántókat tartalmazó) területen különösen vonzóak voltak, ám egyedszámuk és fajgazdagságuk minden területen évről évre és évszakról évszakra nőtt

– emelte ki Bihaly Áron predoktor, aki Dr. Sárospataki Miklós tanszékvezető egyetemi docens és Dr. Kovács-Hostyánszki Anikó tudományos főmunkatárs témavezetésével végezte doktori kutatásait a MATE-n és az Ökológiai Kutatóközpontban.

Kép: Pixabay

A kísérletek alapján a kutatók arra következtettek, hogy a vadvirágos területeket mindenképpen érdemes több éven át fenntartani, azok telepítésekor pedig minél inkább törekedni kell a vadvirágok fajgazdagságának maximalizálására.

Mindez abban is segít, hogy a teljes szezonban folyamatosan legyen a területen legalább néhány virágzó növényfaj, ami képes kielégíteni a beporzók szükségleteit.

A hatékonyabb védelem érdekében tehát a kutatók változatos őshonos magkeverékek használatát szorgalmazzák, továbbá olyan kezelési technikákat javasolnak, amelyek segítenek meghosszabbítani a virágzási időszakot. Eredményeik alapján a telepítéshez főleg olyan növényeket érdemes választani, amelyek a beporzók számára kritikusnak számító középnyári időszakban virágoznak.

Ég a tarló, ég a nádas

0
Beköszöntött a szabadtéri tüzek időszaka. Félelmetes, pusztító, de megfékezhető. A kérdés csak az, hogy mennyi idő kell ehhez? - Fotó: Kovács Csaba tűzoltó őrmester, Ózd HTP
A tavaszias időjárás és a kerti munkák megkezdése miatt megemelkedett a szabadtéri tüzek száma, egyre több helyen ég a tarló, a nádas – erre hívta fel a figyelmet az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF).

Idén már 1387 ilyen esethez riasztották a tűzoltókat, a leégett terület pedig meghaladja a hét és fél millió négyzetmétert – írta Mukics Dániel szóvivő, hozzáfűzve, a legnagyobb szabadtéri tűz Sajóbábony mellett volt, február 7-én 700 ezer négyzetméteren égett a száraz fű.

A tűzoltó alezredes figyelmeztetett: kora tavasszal megnő a szabadtéri tüzek keletkezésének veszélye; amíg nem indul meg a növényekben az intenzív folyadékáramlás, a legkisebb szikra vagy hőforrás is hatalmas tüzek kialakulásához vezethet.

Az OKF a tűzvédelmi szabályok betartását kéri: ha jogszabály másként nem rendelkezik, a lábon álló növényzet, a nádas és a tarló, a kerti munkálatok során keletkezett hulladék szabadtéri égetése tilos.

Ahol a települési önkormányzat rendeletben engedélyezi a kerti zöldhulladék-égetést, ott csak a rendeletben meghatározott módon és időben végezhető az égetés, ha pedig a települési önkormányzatnak nincs ilyen rendelete, ott tilos zöldhulladékot égetni – közölte a szóvivő.

Hozzátette: miután valaki meggyőződött róla, hogy engedélyezett a zöldhulladék égetése, gyűjtse össze a száraz növényeket egy-két négyzetméteres területre és tisztítsa meg ennek a környezetét, hogy a tűz ne terjedhessen tovább. Célszerű odakészíteni oltóvizet és valamilyen szerszámot, amellyel a tűz kordában tartható. Csak szélcsendes időben szabad meggyújtani a zöldhulladékot, a tüzet pedig egy pillanatra sem szabad magára hagyni. Ha a tűz továbbterjedne, azonnal értesíteni kell a 112-es segélyhívó számot – hangsúlyozta Mukics Dániel, aki inkább a komposztálást vagy a növényi hulladék elszállíttatását javasolja.

Kitért arra: a tűzvédelmi előírások megszegése az okozott kár és a veszély mértékétől függően húszezer forinttól akár hárommillió forintig terjedő bírsággal is járhat.

MTI

Már dalolnak és udvarolnak a dél-alföldi erdők trubadúrjai

0
Seregély - Fotó: Balla Tihamér - KMNP
Már zengenek a Maros-menti erdők az igazi gavallér módjára udvarló seregélyek énekétől. Február végén csendült fel jellegzetes énekük, a hímek képesek szinte bármilyen más madárfaj hangját utánozni – írja a nemzeti park.

Mint írják, a seregélyek alapvetően rövidtávú vonulók, de az utóbbi időben tapasztalható enyhébb telek miatt már egyre nagyobb számban áttelelnek hazánkban. A KMNPI Makói tájegységében is több száz példány telelt, február végén pedig az ottani csapatokhoz csatlakoztak délebbről érkező társaik, így az egyedszám több ezerre emelkedett. Jó részük valószínűleg továbbmegy, de a Maros-menti erdőkben, ahol alkalmas fészkelőhelyet találnak, már látványos nászviselkedésük is megfigyelhető.

A hímek főleg a reggeli órákban hangosan hallatják hangjukat egy kiválasztott, fészkelésre alkalmas odú közelében, énekükkel próbálják odacsalni a tojókat. Ha a tojó alkalmasnak találja a fészkelőhelyet, és a hímet is elfogadja partnerként, akkor párba állnak és megtörténik a párzás.

Seregély (Sturnus vulgaris) – Fotó: Pixabay

A seregély egyike azon kevés madárfajnak, amely képes utánozni más madarak énekét, illetve a külvilágból érkező egyéb hangokat, akár az emberi beszédet is.

Szeretik utánozni a sárgarigó hangját, így igencsak meglepődhetünk, ha már február végén sárgarigót hallunk, amely pedig csak májusban tér vissza telelőhelyéről. Ilyenkor persze a valóságban nem a sárgarigó énekel, hanem az őt utánzó seregély. Nemcsak az énekesek hangját utánozzák, hanem például a darvak krúgatását is képesek belefűzni énekükbe.

Seregély – Kép: flickr.com

A színes hangrepertoár mellett a hímek egyfajta tánccal is próbálják felhívni magukra a tojók figyelmét. Szárnyukat lazán leeresztve lebegtetik, finoman csapkodnak vele. Eközben a toroktollaikat felmeresztik, így mintegy szakállként állnak hosszú tollaik, amik a torokzsacskóikról csüngenek le. Ha ez a produkció feltűnik egy-egy tojónak, akkor megvizsgálja a fészekodút, a hím pedig, hogy még inkább sikert arasson, általában már el is kezdi építeni a fészket.

Még különböző díszítőelemeket, például virágzó mandulafák, barackfák szirmait is behordja a kiválasztott odúba. A seregélyek tehát igazi éneklő trubadúrok, udvarló gavallérok.

Seregély (Sturnus vulgaris) – Fotó: Pixabay

A Maros-menti erdőkben szerencsére sok természetes odú is előfordul, mert vannak idős, korhadó fák. Emellett a kihelyezett mesterséges odúkat is előszeretettel foglalják el a seregélyek. Az emberi környezetet sem kerülik, ha kertünkbe, gyümölcsösünkbe odút helyezünk ki, akkor nagy eséllyel ott is megtelepedhetnek és csodálhatjuk hangjukat, megjelenésüket. Messziről egyszínű feketének tűnhetnek, ha azonban van alkalmunk közelebbről, vagy napsütésben megszemlélni őket, akkor láthatjuk, hogy tollazatuk szivárványosan csillogó, fémes fekete, melyet apró pöttyök díszítenek. Csőrük keskeny, kúp alakú és hegyes, amely telente barnásfekete, de nyáron citromsárgára színeződik.

Kuvaszok állnak szolgálatba a polgárőrségnél

0
Kuvaszok, amelyeket a dunakeszi polgárőrség képviselő vettek át a fajtamentő mintaprogram keretében 2024. március 6-án. Az Agrárminisztérium támogatásával hetedik alkalommal adtak át kuvaszkölyköket a polgárőröknek, ezúttal hármat. MTI/Kovács Tamás
Az Agrárminisztérium támogatásával hetedik alkalommal vehetett át kuvaszkölyköket az Országos Polgárőr Szövetség (OPSZ) a fajtamentő mintaprogram részeként szerdán Dunakeszin.

V. Németh Zsolt, a magyar életmód és nemzeti értékeink védelméért felelős miniszterelnöki biztos az eseményen úgy fogalmazott,

hogy a kuvaszok bátorsága, intelligenciája, tekintélyt parancsoló megjelenése és hűsége, „ahogy a történelem során, úgy ma és a jövőben is segítségünkre és örömünkre lehet”.

MTI/Kovács Tamás

Felidézte, 2018-ban indult el a Földművelésügyi Minisztérium, a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületeinek Szövetsége és az OPSZ együttműködésében a fajtamentő mintaprogram, amiben egykori pásztor- és őrző-védő kutyák leszármazottai járőrszolgálatba állnak. De közben másik szolgálatot is ellátnak – hívta fel a figyelmet -, népszerűsítik a hungarikumok ügyét, „az értékeinkhez való ragaszkodást, a magyar életmód védelmét”.

Magyarország a világon az elsők között ismerte fel a génmegőrzés fontosságát – emlékeztetett -, ezért kapott kiemelt szerepet a kormányprogramban a genetikai erőforrások megőrzése növény- és állatfajaink, -fajtáink tekintetében, köztük a kiemelt nemzeti értékeink és a hungarikumaink esetében hangsúlyosan is.

Kuvaszok, amelyeket a dunakeszi polgárőrség képviselő vettek át a fajtamentő mintaprogram keretében 2024. március 6-án. Az Agrárminisztérium támogatásával hetedik alkalommal adtak át kuvaszkölyköket a polgárőröknek, ezúttal hármat.
MTI/Kovács Tamás

A program nemcsak cél, hanem eszköz is arra, hogy az emberek megismerjék, megszeressék az ősi magyar kutyafajtákat. Ugyanakkor ezek fennmaradásához nem elég, hogy a nemzeti kincsek közé kerültek, majd hungarikummá váltak, mert „attól fognak megmaradni, ha a kutyatartás, a magyar kutyák tartása az életmódunk részévé válik”.

Túrós András, az Országos Polgárőr Szövetség elnöke arra emlékeztetett, hogy 11 hónappal ezelőtt született meg a döntés: a polgárőrségnél önálló lesz a lovas és a kutyás szolgálati tagozat, az utóbbi pedig új résszel bővül, az állatvédelemmel. Kiemelte, a kutyás szolgálati tagozat repülőrajtot vett kitűzött céljai elérésében, az állatvédelemmel és a felelős állattartással kapcsolatban pedig az egyik feladat közösen meghatározni, hogy mit tehetnek a polgárőrök ezen a területen.

Beszámolt arról is, hogy a három új kuvaszkölyökkel – Lujzival, Bodzával és Bakával – együtt a polgárőrség már harminchét kuvasszal rendelkezik, „úgy tűnik, hogy ez a fajtamentés sikeres volt”.

Kuvaszok, amelyeket a dunakeszi polgárőrség képviselő vettek át a fajtamentő mintaprogram keretében 2024. március 6-án. Az Agrárminisztérium támogatásával hetedik alkalommal adtak át kuvaszkölyköket a polgárőröknek, ezúttal hármat.
MTI/Kovács Tamás

Vetter Szilvia, a Közös ügyünk az állatvédelem Alapítvány kuratóriumi elnöke egyebek mellett azt emelte ki, hogy a 11 hónappal ezelőtt született megállapodás szerint a többi között az alapítvány minden rendelkezésére álló eszközzel támogatja a polgárőrség állatvédelmi tevékenységét.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy a polgárőr nemcsak a közrendet, a társadalmat szolgálja, de példát is mutat a felelős állattartásból, hiszen meg tudják mutatni, hogy „milyen jól szocializáltak, milyen fantasztikusak tudnak lenni a kutyák”.

Simicskó István, a KDNP parlamenti frakcióvezetője, az Őshonos Magyar Kutyákkal Közjóért Alapítvány alapítója – aki húsz éve nyújtott be határozati javaslatot a kilenc magyar régi kutyafajta nemzeti kincsként való elfogadásáról – az MTI-nek elmondta: szép gesztus, hogy a polgárőrséggel együttműködve évről évre kölyökkuvaszokat kapnak a polgárőrök, mert meg kell találni a kuvasz helyét a mai világban is. „Ezt igyekszünk mi is támogatni, hiszen fontos, hogy ezt a szép, erőteljes magyar kutyát őrző-védő munkára is használjuk” – mondta, hozzáfűzve: a tapasztalatok azt mutatják, hogy ezek használható kutyák a mai viszonyok közepette is, és a polgárőrség szívesen és örömmel fogadja őket.

MTI

Medve harapott meg egy dán turistát Észak-Macedóniában

0
Barna medve (Ursus arctos) - Fotó: Flickr
Medve támadt rá egy dán síelőre a Sar-hegységben – közölte Észak-Macedónia vészhelyzetek kezeléséért felelős központja kedden. A turista megsérült, de túlélte a támadást.

A hivatalos közlemény szerint a medve egy freeride-ban (pályán kívüli, szűzhavon történő lesiklás) részt vevő csoport egyik tagját támadta meg az egyik ismert síközpont, Popova Sapka közelében a Koszovó és Észak-Macedónia határán található Sar-hegységben.

„A medve a síelő lábát harapta és karmolta meg. A mentőegység a sérült síelőt a közeli tetovói kórházba szállították” – olvasható a közleményben.

MTI

Kutya-országbérlet – kedvezményes áron utazhatnak a kutyák is az új tarifarendszerben

0
Kép: iStock
Kedvezményes áron utazhatnak a kutyák is az új közösségi közlekedési tarifarendszerben, a kutya-országbérlet havonta 1890 forintba fog kerülni – közölte az állatvédelmi cselekvési terv kidolgozásáért és végrehajtásáért felelős kormánybiztos.

Ovádi Péter közleményében azt írta, a kutya-országbérlettel annak érvényességi ideje alatt az egész országban lehet majd a kutyákat szállítani. Emellett a kedvezményes országbérlettel rendelkezők minden további költségtérítés nélkül felszállhatnak kutyával a helyközi közösségi közlekedési járművekre.

A kormánybiztos hangsúlyozta: a felelős állattartáshoz hozzátartozik, hogy a biztonságos utazást lehetővé tegyük kedvenceink számára is. Továbbá Magyarországon egyre több az állatbarát munkahely, így a munkavállalók előszeretettel utaznak társállatukkal a munkahelyükre – tette hozzá.

Ovádi Péter kiemelte: a célkitűzésük, hogy az állatok védelme minél szélesebb körben kapjon figyelmet a mindennapokban is.

Felidézte, a Közös ügyünk az állatvédelem Alapítvány a közelmúltban együttműködési megállapodást kötött a MÁV Zrt.-vel az állatok jólléte érdekében. Mikrochip-leolvasókat és információs táblákat helyeztek ki számos vasútállomáson, hogy elősegítsék a kóbor állatok hazajutását, befogását. A kormánybiztos örömét fejezte ki, hogy az utazási tarifákat érintő újításokból a kutya-országbérlet sem maradt ki, az árát ráadásul csökkenteni tudták, ezzel is segítve az állattartókat.

„Bízom abban, hogy minél több állattartó fog élni ezzel a lehetőséggel, hiszen embertársaink mellett az állatok szintúgy megérdemlik a biztonságos, kényelmes utazást” – írta Ovádi Péter.

MTI

Már rég trillázik kora tavaszi mesterdalnokunk, az énekes rigó

0
Énekes rigó (Turdus philomelos) - Fotó: Flickr
A csinos kis tollast már valószínűleg az is hallhatta, aki az Alföld tájain lakik, hisz ott a kertekben is előfordul tollas kis kabátjában.  De a Körös-Maros Nemzeti Park erdősült területein többfelé költenek énekes rigók. Idén már február közepén lehetett hallani csodás dallamaikat – írja a nemzeti park

Az énekes rigó országszerte gyakori madárnak mondható. Nem volt ez mindig így, régen elsősorban a hegy- és dombvidékek erdeiben, ligeteiben költött, de mára megjelent az Alföld erdeiben, sőt a településekre is beköltözött. Urbanizációja jóval később kezdődött, mint a fekete rigóé, de a városok parkjaiban, öreg temetőkben, sőt fasorokban mára már sokfelé költ és hallhatjuk csodálatos énekét.

Énekes rigó (Turdus philomelos) – Fotó: Flickr

Nem véletlen, hogy neves tudósunk és ornitológusunk, Herman Ottó még éneklő rigónak hívta, és Európa legszebb hangú dalos madarai közé sorolta. Éneke valóban rendkívül változatos, sokféle dallamból áll, melyeket sűrűn ismételget. Messzire hallatszó, erőteljes hangja a kora tavaszi erdők egyik legjellegzetesebb madáréneke.

Énekes rigó (Turdus philomelos) – Fotó: Flickr
Énekes rigó (Turdus philomelos) – Fotó: Flickr

Viselkedésmódja hasonló a fekete rigóéhoz. Táplálékát a földön szerzi, az avarban keresgél rovarokat, földi gilisztákat, csigákat. Évente kétszer költ, első költése március végén, április elején kezdődik. Általában 4-5 tojást rak. Akárcsak az éneke, a fészke is remekmű: az ágvillába rejti és gondosan kibéleli, igazi puha bölcsőt varázsol a leendő rigófiókáknak. Ahol lehetősége van, előnyben részesíti a tűlevelű fákat, de ennek híján lombos fafajokra, sőt cserjékre is fészket rak.

Énekes rigó (Turdus philomelos) – Fotó: Flickr

Vonuló madár, de az utóbbi évek enyhe telein sok példány nálunk telel. Egyébként sem megy messzire, a Földközi-tenger partvidéke a fő telelőhelye. Ennek megfelelően korán érkezik, az idén a Kis-Sárréten már február 16-án hallottuk az első éneklő hímet. Védett madár, a legészakibb területek kivételével egész Európában elterjedt, állománya stabilnak mondható.

Tizenhét év után visszaköltöznek Kínába a madridi állatkert óriáspandái

0
Fotó: Pixabay
Tizenhét év után mondott búcsút óriáspanda párjának a madridi állatkert csütörtökön, miután szaporodási szakaszuk befejeztével visszatérnek származási országukba, Kínába.

A 20 és 23 éves pandákat, valamint 2016-ben és 2021-ben született utódaikat speciális ketrecekben szállították a repülőtérre. A több mint kilencezer kilométeres és 11 órás légi utazásra az állatokat két gondozó, valamint egy orvos is elkísérte.

A veszélyeztetett óriáspandák a két ország közötti együttműködés részeként érkeztek Spanyolországba a csengdui tenyésztőbázisról egy fajmentő program keretében. Tizenhét év alatt hat kölykük született, az első hármat 2013-ban költöztették Kínába.

You You és Jiu Jiu élvezik az életet a madridi állatkertben. (Zoo Aquarium in Madrid, Spain, March 7, 2023. – FOTÓ / XINHUA)

A madridi állatkert nem marad sokáig óriáspandák nélkül, hamarosan egy újabb fiatal pár érkezik Csengduból, hogy folytassák a programot.

A kínai „pandadiplomácia” 1972-ben vette kezdetét, elsőként az Egyesült Államokkal. Spanyolországba először 1978-ban érkeztek óriáspandák. 1982-ben a madridi állatkertben született meg Chu Lin, aki az első, Kínán kívül mesterséges megtermékenyítéssel, fogságban született óriáspanda volt.

A spanyol sajtó a kínai külügyminisztériumra hivatkozva közölte: a vadon élő óriáspandák száma negyven év alatt 1100-ról 1900-ra emelkedett, ezen kívül állatkertekben további 728 példány él a világon.

Megfejtették a bálnák énekének titkát

0
Hosszúszárnyú bálna vagy púpos bálna (Megaptera novaeangliae) - Fotó: wikimedia.org
Természetesen, nem szó szerint és nem is lefordították, de arra rájöttek hogyan is énekelnek. A Nature folyóiratban publikált tanulmányban bemutatják, hogy az óceánok legnagyobb bálnái hogyan képesek a kísértetiesnek hangzó, összetett hangok kiadására – számolt be róla csütörtökön a BBC News.

A púpos bálnák és más sziláscetek különleges gégét fejlesztettek ki, amely lehetővé teszi számukra, hogy a víz alatt énekeljenek. „A hangok abszolút létfontosságúak a túlélésükhöz, mivel azok segítségével találják meg egymást az óceánban párzáskor” – mondta el a kutatást vezető Coen Elemans professzor, a Dél-dániai Egyetem tudósa a BBC Newsnak.

A sziláscetek 14 fajból álló csoportot alkotnak, amelyek a sziláik (lemezeik) segítségével szűrik ki a planktonszerű apró élőlényeket a vízből a táplálkozáshoz.

Mindeddig nem volt világos, hogy hogyan adtak ki kísértetiesen hangzó, összetett dallamokat.

Elemans professzor kollégáival három partra vetődött bálna teteméből távolította el a gégét, és ezek segítségével végeztek kísérleteket úgy, hogy levegőt fújtak át rajtuk.

Az emberi hangok a gégében lévő hangszalagok megrezegtetésével keletkeznek. A bálnáknak azonban U-alakú a hangszáluk és gégéjükben egy zsírpárna is található, ezek között préselik át a levegőt a hangképzéshez.

A tanulmány arra is felhívta a figyelmet, hogy az óceánban a hajózás által keltett zaj megzavarja a bálnákat. Ugyanis a bálnák énekének frekvenciája és a hajók által keltett zaj átfedésben van egymással – magyarázták a kutatók.

A tanulmány szerzői szerint az óceáni zajok megakadályozhatják a bálnákat abban, hogy nagy távolságokra üzenjenek egymásnak. Ez a megállapítás létfontosságú lehet a púpos bálnák, kék bálnák és más veszélyeztetett tengeri óriások védelme szempontjából.

Kate Stafford, az Oregoni Állami Egyetem bálnák kommunikációját kutató szakértője „úttörőnek” nevezte a tanulmányt. A tudós kiemelte: a bálnák különlegességét jelzi, hogy ilyen összetett hangzás kiadására képesek. A kutatás a bálnák evolúciójába is bepillantást enged azzal kapcsolatban, hogy őseik hogyan tértek vissza a szárazföldről az óceánokba, és milyen alkalmazkodásra volt szükségük ahhoz, hogy a víz alatt is kommunikálni tudjanak egymással.

MTI

Nemzeti kincs a muraközi ló

0
Kép: Pixabay
Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóságának a hazai génmegőrzésben elért eredményeiről beszélt Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a muraközi ló génmegőrzési program záróeseményén pénteken Őriszentpéteren. Az évente több mint 12 millió forinttal támogatott projekt sikerének köszönhetően mára 60 tenyésztő és 217 ló tartozik a program felügyelete alá – olvasható az Agrárminisztéruim közleményében.

Az állami természetvédelem intézményrendszerében működő 10 nemzeti park igazgatóságának egyik kiemelt tevékenysége a génmegőrzés. Erre épül a természetvédelmi kezelés. Az őshonos állatfajták fenntartása kiemelt állami feladat, mely élelmezés- és élelmiszerbiztonsági stratégiai kérdés, hiszen régi magyar növényfajtáink és őshonos haszonállataink közkincsek és nemzeti örökségünk részei, hazánk szimbólumai – emelte ki az államtitkár.

Rácz András hangsúlyozta, az állam 2009 óta támogatja a génmegőrzéssel foglalkozó intézményeket, szervezeteket, illetve magánszemélyeket. 2018-tól a magyar kormány egy többéves génmegőrzési stratégia keretében több mint 12 milliárd forintot szánt a génmegőrzési feladatokra.

A megvalósult mintaprogramok egyike az őrségi magyar hidegvérű muraközi típusú ló fajtamegőrzése,

melynek záróeseményére a pénteki szakmai napon került sor.

Muraközi – nemzeti kincsünk és büszkeségünk – Fotó: Őrségi Nemzeti Park

A nemzeti parkok vagyonkezelésébe tartozó több mint 300 ezer hektár védett természeti terület 62 százaléka rét, illetve legelő, melyen a gyepgazdálkodást extenzív állattartással, őshonos állatfajtákkal végzik.

Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság gyepes területeit több mint 600 magyar tarka szarvasmarhával, 50 muraközi lóval, és ezen a területen ritkaságnak számító több mint 20 európai bölénnyel legeltetik.

Rácz András kitért az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóságnak a Környezeti- és Energiahatékonysági Operatív Programban megvalósult két, több mint félmilliárdos állattartási infrastruktúra-fejlesztésére. Az egyik 550 milliós beruházásból a muraközi lovak tartását segítő istállókomplexum épült. A másik 540 milliós beruházásból pedig a magyartarka szarvasmarha tartására épített 100 férőhelyes bikaistálló és a borjak neveléséhez szükséges épületkomplexum készült el. Ezek a beruházások hosszú távon is biztosítják a legeltető állattartáshoz szükséges infrastruktúrát.

Az államtitkár az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóságának egyik legsikeresebb projektjeként számolt be a muraközi ló regenerálási programjáról, amely 2003-ban indult. A kezdetben mindössze 6 kancával induló projekt felügyelete alá ma már 60 tenyésztő és 217 ló tartozik.

V. Németh Zsolt, a magyar életmód és nemzeti értékeink védelméért felelős miniszterelnöki biztos a génmegőrzési program záróeseményén kiemelte, hogy

a muraközi ló 1972 óta önálló fajta, ez a megvalósult program a magyar lovas hagyományok egy értékes szeletét mentette meg az utókornak,

erősítve nemzeti identitásunkat. Hiszen a magyar nemzet egy lovas nemzet, a muraközi ló fajtamentésében benne van múltunk, jelenünk és jövőnk is – tette hozzá.

MTI, Agrárminisztérum

Állatkínzás – Száz díszmadarat próbált egy bolgár férfi Hollandiába csempészni

0
Tengelic (European goldfinch) - Fotó: Flickr
Száz díszmadarat próbált egy bolgár férfi Hollandiába juttatni autóval, a nem megfelelő szállítási körülmények miatt számos állat elpusztult – közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).

A közlemény szerint egy rutinellenőrzésen a férfi autójának csomagtartójában – zárt műanyag dobozokban – találták meg a különböző díszmadarakat. A sofőr az állatokhoz semmilyen okmányt nem tudott bemutatni. A szakember megállapította, hogy a száz, vegyes ivarú díszmadár mindegyike jelöletlen, fajtájukat tekintve többféle sivatagi pinty, vöröshomlokú csicsörke, sivatagi pirok, kövi veréb, tengelicek és magvágó félék.

A rendkívül rossz állapotban lévő, törékeny állatokat a hatósági állatorvos a Sukorói Vadmadárkórházban helyezte el, ahol jelenleg is küzdenek a karanténba helyezett madarak életben maradásáért.

A víz nélküli hosszú utazás, a változó páratartalom és a nem megfelelő szállítási körülmények következtében már a beszállítás után több mint 20 madár hullott el – írták.

Hangsúlyozták, hogy a tengelic madár Magyarországon védettséget élvez, természetvédelmi értéke egyenként 25 000 forint, a faj a Természetvédelmi Világszövetség vörös listáján is szerepel.

MTI

Csaknem tizenkétezer erdei fülesbagoly telelt Magyarországon

0
Erdei fülesbagoly (Asio otus) - Fotó: Flickr
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) idén is elkészítette a Magyarországon telelő erdeifülesbagoly-csapatok országos felmérését. A beérkező adatok szerint január végén hazánkban megközelítőleg 12 ezer erdei fülesbagoly telelt. 

A közleményben felidézték, hogy idén is a lakosság és a média segítségét kérték a Magyarországon telelő erdeifülesbaglyok felméréséhez, amiben az MME Ragadozómadár-védelmi Szakosztálya, helyi csoportjai, munkatársai és önkéntesei, a nemzetipark-igazgatóságok természetvédelmi őrszolgálata, más civil szervezetek, óvodák és iskolák, összesen legalább 431 felmérő vett részt. Ennek köszönhetően Magyarország összes vármegyéjéből és a fővárosból is érkeztek megfigyelési adatok – hangsúlyozták.

Az eredmények szerint a számolás idején Magyarország legalább 638 településén, 1 035 helyszínen 11 629 erdei fülesbagoly telelt.

Erdei fülesbagoly (Asio otus) – Fotó: Flickr

Mint írták, a megismételt számolásoknak köszönhetően évről évre bővülő adatsorokból sok következtetés vonható le: az idei kapcsán az egyik legsokatmondóbb a baglyok által elpusztított kisrágcsálók kimagasló száma lehet.

Figyelembe véve, hogy egy-egy erdei fülesbagolynak legalább napi átlag két és fél egér vagy mezeipocok-méretű zsákmányállatra van szüksége, a kicsivel több mint három téli hónap száznapos telelési időszakával számolva a baglyok 2 907 250 rágcsálót pusztítanak el a 2023/2024-as telelési időszakban.

Ennyi mezeipocok-méretű zsákmányállat össztömege (25 grammos egyedenkénti átlag testtömeggel számolva) mintegy 73 tonna. A gazdálkodóknak ennyi, mezőgazdasági kárt is okozó egér és pocok ellen nem kell drága és a környezetre is veszélyes irtószerekkel védekeznie, mert ezeket a baglyok ingyen, biológiai úton, plusz környezetterhelés nélkül távolítják el a földekről.

Bővebb információk a témában a www.mme.hu weboldalon találhatók.

MTI

Kihalás szélén a vándorló állatok több mint ötöde

0
Akár 4 ezer kilométert is vándorol a Pompás királylepke (Danaus plexippus) - Fotó: Pixabay
Jelentősen romlott a vándorló életmódot folytató állatok helyzete a világban, ezeknek a fajoknak több mint ötödét ma már a kihalás fenyegeti az éghajlatváltozás és az emberi tevékenység miatt – derült ki az ENSZ közzétett jelentéséből.

Több ezer állat vándorol sivatagokon, síkságokon és óceánokon keresztül minden évben, hogy élelmet szerezzen és szaporodjon. A jelentés szerint fenntarthatatlan nyomás nehezedik ezekre a fajokra, ami miatt számos esetben a populációjuk csökken, zavarok keletkeznek a táplálékláncokban, és veszélybe kerül az életben maradásuk.

Az ENSZ 1979-ben fogadta el Bonnban a vándorló állatok védelméről szóló egyezményt.

A dokumentumban felsorolt 1189 állatfaj 44 százalékának csökkent mára a populációja, és 22 százalékukat már a kihalás fenyegeti

– állapították meg az ENSZ szakértői az új jelentésben, amelyben a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) és a Living Planet Index évtizedekre visszamenő, több mint 5 ezer fajt felölelő adataiból és elemzéseiből indultak ki. Kiemelték, hogy szinte az összes vándorló halfaj – a jegyzékbe vett 58 faj 97 százaléka – már a kihalás szélén áll.

Hosszúszárnyú bálna (Megaptera novaeangliae) laza kis 22000 kilométert is úszik évente – Fotó: Pixabay

A jelentésből egyértelműen kirajzolódik, hogy az emberi tevékenység – a vadászat, a halászat, az intenzív mezőgazdaság és az állatok egyéb formájú túlzott kizsákmányolása – jelenti a legnagyobb fenyegetést a vándorló állatokra.

Az ENSZ listáján szereplő állatfajok mintegy 70 százalékának életkörülményeit befolyásolja az emberi tevékenység. Az élőhely szűkülése a fajok különösen jelentős hányadát, 75 százalékát sújtja, és emiatt az ENSZ szakértői kiemelten figyelmeztették a kormányokat arra, hogy az infrastrukturális fejlesztések – például gátépítések, vezetékek fektetése vagy szélturbinák létesítése – során fokozottabban kellene ügyelniük arra, hogy ne zavarják meg az állatok vándorútvonalait.

A Kérgesteknős (Dermochelys coriacea) több ezer kilométer, akár hónapokig is tartó megtétele után, ugyanoda tér vissza, ahol ő is kikelt – Fotó: Flickr

A vándorló állatokra nehezedő nyomást még jobban erősítik a hőmérsékletváltozások, amelyek felborítják a vándorutak időzítését, illetve súlyos aszályokat és erdőtüzeket idézhetnek elő. Súlyos terheket ró az állatokra a szennyezés és az emberi tevékenységgel járó zaj- és fényhatás is.

Azok a változások, amelyeket néhány évvel ezelőtt előre jeleztek, ma már ténylegesen bekövetkeznek – mondta Amy Fraenkel, a vándorállatok védelméről szóló egyezmény főtitkára.

Az egyezmény részes államai háromévente tanácskoznak arról, milyen további fajokat kellene felvenni a veszélyeztetett állatok listájára. A héten az üzbegisztáni Szamarkandban tartják a találkozót, amelyen az Amazonasban élő óriásharcsa esetét is meg fogják vitatni.

Gnú – Fotó: Pixabay

A hétfői jelentés szerzői hangsúlyozták, hogy a világ országainak összefogására van szükség, mert a vándorállatok természetükből adódóan nem ismerik az országhatárokat, és képesek olykor több ezer kilométert is megtenni, mint például a pompás királylepke, amely Észak-Amerikában akár 4 ezer kilométert is vándorol.

MTI

Vigyázz a postaládádban fészkelő cinegére

0
Széncinege (Parus major) - Fotó: Flickr
A megfigyelések alapján a jelenség országosan gyakorinak mondható és idén először márciusban lehet rá számítani, de a nyár második feléig előfordulhat a jelenség. El is tudod kerülni, ha billenőajtóval fedett postaláda felszerelésével, valamint a környékre kihelyezett mesterséges odúkkal – figyelmeztet az MME. 

Amennyiben a cinegék már beköltöztek, a postaláda rendeltetésszerű használatát fel kell függeszteni, mert a bedobott küldemények veszélyeztetik a madarakat. Ilyenkor a kotlás és a fiókanevelés körülbelül egy hónapnyi időtartamára fel kell szerelni egy alternatív levélgyűjtőt a madarak által elfoglalt mellé, valamint érdemes kifüggeszteni egy tájékoztatót is a postás számára – emelik ki a közleményben.

Postaládás gyerekek – Széncinege (Parus major) – Fotó: Flickr

Mint írják, a madarak beköltözése billenőajtóval fedett bedobónyílású levélgyűjtővel, ezzel párhuzamosan pedig a környékre kihelyezett, megfelelő minőségű B-típusú mesterséges odúkkal előzhető meg.

A széncinege a legtermetesebb és a településeken is legelterjedtebb cinegefaj Magyarországon.

Hagyományosan harkályodúkban költ és mesterséges odúkban is szívesen fészkel. A klasszikus rovartáplálék mellett meglepően nagy zsákmányfajokat, például törpedenevéreket és énekesmadarakat, elhullott nagyvadak tetemeit, valamint nagyobb ragadozómadár által elejtett pockokat is fogyaszt.

Széncinege (Parus major) – Fotó: Flickr

Találékonyak, ha fészkelésről van szó

Évente több fészekaljat is nevelhet, az utolsót akár késő ősszel is, ezért más fajok számára kevéssé vonzó fészkelőhelyekbe is szívesen beköltözik: erre leggyakoribb példa a postaláda, de találtak már fészket kerítések és korlátok üreges részeiben, vázában, útterelő-bójában, állítva tárolt matractekercsben, felfordított virágcserépben, kandeláberben, kéményben, cserépedényben, vascsövekben és utcai cigarettacsikk-gyűjtőben is.

Ennek hátterében az áll, hogy a széncinege a többi cinegefajhoz képest kevésbé ragaszkodik a magasan levő fészeküregekhez. Ez a képessége különösen a mesterséges üregekben bővelkedő civilizációs környezetben jelent előnyt.

Széncinege (Parus major) – Fotó: Flickr

A Magyarországon elterjedt, hagyományos levélszekrények a cinegék szemében lapos kialakítású, széles röpnyílású mesterséges odúnak tekinthetők. Mivel ezek családi házas környezetben a kerítésen, jól láthatóan helyezkednek el, a cinegék táplálék- vagy fészkelőhely-keresés közben könnyen megtalálják és néhány nap alatt teljes fészket építve be is költöznek – áll a közleményben.

MTI

Ha erdőbe mész, tartsd be a szabályokat

0
Fotó: Pixabay
Az erdők látogatottsága a tavasz közeledtével látványosan növekszik. Ezért is tartja fontosnak a TAEG Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt., hogy felhívja a figyelmet az erdei viselkedés szabályaira. Az erdőben való tartózkodás írott és íratlan regulái a kirándulók minőségi erdei időtöltését is szavatolják, de fő céljuk az erdei élővilág nyugalmának biztosítása, kiemelten egy olyan helyszínen például, mint a Soproni Parkerdő.

„Védd az erdőt, vidd haza a szemetet!”

Ennek az alapelvnek kihangsúlyozásával hívja fel Bánáti László oktatási és ökoturisztikai igazgató a figyelmet, hogy amit a hátizsák vagy az autó elbírt, azt a feleslegessé vált hulladékot haza is tudjuk benne vinni.

Mint írják, a TAEG Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. által kezelt erdőterületeken megjelenő hulladék folyamatos munkát ad az erdőgazdaság dolgozóinak, összegyűjtése és elszállítása éves szinten több millió forintos költség. A különböző nemű hulladékok nem csak esztétikai problémát vetnek fel, de állategészségügyi és higiéniai gondot is jelentenek.

Fotó: Pixabay

Az ökoturisztikai helyszínek, mint például a tűzrakóhelyek környezetének tisztán tartása is közös célunk. De a tűzrakás csak az arra a célra kijelölt helyen és abban az esetben valósítható meg, ha nincs érvényben tűzgyújtási tilalom. Erről országos és naprakész információ az erdotuz.hu honlapon érhető el. Visszatérő téma az erdei kutyasétáltatás. Erdőterületen kutyát csak pórázon szabad vezetni! Az erdei állatok és élőhelyeik zavarásmentessége, embertársaink és saját kedvencünk védelme érdekében is fontos, hogy a kutya a gazdája mellett a jelzett úton maradjon.

A Soproni-hegység és környezetének nagy része védett terület – tájvédelmi körzet és Natura 2000 terület – ezért az erdei viselkedés szabályai fokozottan vonatkoznak az azokat látogató természetjárókra.

Fotó: Pixabay

A parkerdő sétautakkal való feltártsága és erdei létesítményekkel való felszereltsége országosan egyedülálló. A biztonságos erdőjárás és az élővilág védelme érdekében kérjük az erdőlátogatókat, hogy a közel 400 kilométernyi jelölt útvonalat és az erdei kikapcsolódás céljára fenntartott helyszíneket használják!

 

Fénydóm az állatkerti Biodómban

0
Fénydóm - Kép: zoobudapest.hu
Március 1-től Fénydóm néven magyar és külföldi fényművészek egyedülálló alkotásai láthatók a Fővárosi Állat- és Növénykert Biodómjában. A kiállítás különlegessége, hogy a nagyközönség először járhatja be teljes egészében a Biodóm belső tereit.

A több mint két héten át nyitvatartó fényművészeti tárlat kifejezetten a Biodóm tereibe megálmodott, helyspecifikus fényművészeti és audiovizuális installációkat vonultat fel, amelyek mindegyikét valamilyen természeti jelenség inspirálta.

Mint írták, az építészeti szempontból is különleges létesítmény belső tereiben hazai és külföldi fényművészek több száz intelligens lámpával, projektorokkal, nagy teljesítményű diavetítő berendezésekkel életre keltett alkotásai teremtenek egyedülálló fénykörnyezetet. A szervezők szerint az alkotások nemcsak egyediek, de a különleges helyszín miatt minden más hasonló bemutatónál izgalmasabb látványt nyújtanak. Erre a cápák számára tervezett, hárommillió literes óriási akvárium a legjobb példa, amely maga is varázslatos fényművészeti alkotássá lényegül át.

Fénydóm – Kép: zoobudapest.hu

A Fénydóm művészi projekt az INOTA kortárs audiovizuális fesztivál programját is szervező COLLOC Productions és a Centrum Production kezdeményezése, amelyhez partnerként csatlakozott a monumentális fényfestéseiről ismert LaLuz Visuals és a nemzetközi hírű fényművész, Karl Kola is.

A Fénydóm megrendezése is része a fővárosi állatkert azon törekvésének, hogy a Biodóm területét a beruházás szüneteltetésének ideje alatt is hasznosítsa különféle, az intézmény hivatásával és szellemiségével összeegyeztethető, a speciális építményben műszakilag is megvalósítható események befogadásával – áll a közleményben.

A Fénydóm március 1-től 17-ig látogatható a Fővárosi Állat- és Növénykerthez tartozó Biodómban.

MTI


Esténként 17 órától 22 óráig. Kapunyitás mindig 17 órakor, és mindenkinek azt javasolják, hogy legkésőbb 21 óráig kezdje meg a látogatást, hogy 22 óráig elég idő maradjon a tárlat bejárására. A helyszíni jegyértékesítés is minden este 21 órakor zárul, ezután azon a napon már nem lehet jegyet váltani a helyszínen.
A Fénydóm helyszíne az Állatkerthez tartozó Biodóm, amelynek bejárata nem azonos az Állatkert szokásos bejárataival, hanem az Állatkerti körút Hermina út felé eső vége közelében, az Állatkerti krt. 16. szám alatt található.
Jegyeket online, az Állatkert internetes jegyvásárlási felületén, valamint a helyszínen lehet váltani. Helyszíni jegyvásárlásra a március 1-től 17-ig tartó időszakban minden este a 17 órás kapunyitástól 21 óráig van lehetőség.

A lándzsás útifű nemcsak köhögés ellen jó, kiváló modellnövény is

0
Lándzsás útifű vagy keskeny levelű útifű (Plantago lanceolata) - Fotó: Pixabay
A növényi populációk működésének pontosabb megértéséhez vitt közelebb a sokunk által csak gyógy- vagy gyomnövényként ismert lándzsás útifű. A MATE munkatársának részvételével zajlott nemzetközi kutatásról a napokban jelent meg publikáció az ökológiai szakterületen rendkívül nívós Functional Ecology szakfolyóiratban – írja a MATE.

Gyakran előfordul, hogy egy adott növényfaj egymástól távol élő populációi között jelentős eltérések fedezhetők fel, többek között a növény magassága vagy a levél alakja és mérete között. Mindez azzal magyarázható, hogy a különféle környezeti tényezők – pl. a domborzat, talaj, hőmérséklet, fény, csapadék – különbözőképpen hatnak egy adott növényfajra a természetes elterjedési területének különböző pontjain, és megint másként azokon a területeken, ahova emberi behurcolás által került.

Arról azonban ez idáig csak jóval kevesebbet lehetett tudni, hogy mi történik mindeközben a növények gyökérzetével, hogyan változik azok hossza, átmérője. Az ismeretek bővítése érdekében a PlantPopNet nemzetközi populációökológiai hálózat végzett nagyléptékű vizsgálatokat, melynek egyik fontos forráspopulációja a MATE Georgikon Campus területén található lándzsás útifű állomány volt.

Lándzsás útifű vagy keskeny levelű útifű (Plantago lanceolata) – Fotó: MATE

Az üvegházi kísérlethez európai, észak-amerikai és ausztrál, tehát őshonos és nem őshonos populációkból származó lándzsás útifű magokat használtunk fel, és elsősorban arra kerestük a választ, hogy a gyökérjellemzők milyen mértékben változnak a populációk között, a felszín feletti (levél)tulajdonságokhoz viszonyítva” – mutat rá Dr. Bódis Judit, a MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet egyetemi docense, a Functional Ecology szaklapban megjelent tanulmány magyar társszerzője.

Az eredmények alapján a gyökértulajdonságok ugyanolyan mértékű eltérést mutattak a populációk között, mint a levéltulajdonságok, sőt néha még nagyobbat is. Ugyanakkor ez a változatosság csak kismértékben volt magyarázható a magok eredeti származási helyével, a származási terület környezeti feltételeivel.

Lándzsás útifű vagy keskeny levelű útifű (Plantago lanceolata) – Fotó: Pixabay

Ugyan a magok nagyon eltérő környezetből származtak, a kísérleti növények egységesen reagáltak a kezelésekre: alacsonyabb vízellátottság esetén a gyökerek rövidebbek lettek, és viszonylag több biomasszát tartalmaztak, valamint a gyökér- és levéltömeg jelentősen nőtt a mikorrhiza gombákkal való beoltással. Érdekes módon a gombapartner kolonizációja nagyobb volt az alacsony vízellátottságú gyökerekben, ami arra utal, hogy az erőforrás-korlátozott környezetben nagyobb az együttműködés, és a növények kevesebb gyökeret hoznak létre” – magyarázta Dr. Bódis Judit.

A környezeti tényezők változásai tehát azonos válaszokat indukálhatnak egy adott faj esetében akkor is, ha a növények különböző forráspopulációkból származnak, és az adekvát válaszreakcióban jelentős támogatást kaphatnak a növények mikorrhiza gombapartnereiktől. Mint arra a kutatók rámutatnak, érdekes lenne a kísérleti körülmények után terepi viszonyok között is megerősíteni az eredményeket.