Az óriásvarangy DNS-ének megfejtése segíthet a megállításában is

0
512 megtekintés
óriásvarangy, más néven agavarangy (Rhinella marina) - Kép: greenfo.hu
Swing Szerelem Szulák
Az óriásvarangy DNS-ének megfejtése révén lelassíthatják a kártevő állat élettér-pusztítását – írta a BBC hírportálja.

A Dél-Amerikában honos kétéltű gyorsan szaporodó kártevővé vált, amióta az elmúlt évszázadban a világ más területeire is eljutott. Ausztráliában gyorsan elterjedt és az őshonos vadvilág pusztításába kezdett. Ausztrál szakértők szerint a örökítőanyag térképvázlata fontos lépés az állat térnyerésének megállítására irányuló harcban – írja a BBC.com.

Rick Shine, a Sydney-i Egyetem kutatója, a tanulmány társszerzője szerint a DNS szekvenálása révén jobban megérthetik az örökítőanyagot és az eddigieknél sokkal több dolgot tudnak tenni az állat féken tartása érdekében.

A kutatás során 360 milliárd DNS-párt szekvenáltak számítógépek segítségével, így képezve egy örökítőanyag-kirakóst. Az óriásvarangy, más néven agavarangy (Rhinella marina) génjeinek több mint 90 százalékát sikerült megtalálni – közölték a tudósok.

Óriásvarangy – Kép: thumbs.dreamstime.com

Az óriásvarangy, Közép- és Dél-Amerikában őshonos, a trópusi erdőkben és szavannákon él. A faj névadó jellemzője a tekintélyes mérete. Átlagos hossza 10-23 cm, súlya egy-másfél kilogramm, de találtak már 38 centiméteres és 2,65 kilogrammos példányt is. A színe barna. A fültőmirigyeinek mérgező váladékával egész testét gondosan bekeni, ez védelmet nyújt a ragadozók ellen.

Az óriásvarangyok nagyon könnyen alkalmazkodnak, már a világ több mint 130 országában megtalálhatók.

Óriásvarangy – Fotó: David Wright/National Geographic

Amióta 1935-ben Ausztráliába vitték őket az Euetheola humilis nevű óriásbogárfaj féken tartására, rendkívül gyorsan elterjedtek az egész kontinensen. Veszélyeztetnek több nagyobb fajt, kígyókat, gyíkokat, sőt még krokodilokat is, amelyek lenyelik a kétéltű halálos mérgét.

Óriásvarangy – Kép: flickr.com

“Ez egy nagyon könnyen alkalmazkodó és nagyon invazív állat. Esőerdőből származik és képes volt végigugrálni Észak-Ausztrália száraz sivatagjain. Ez jól mutatja, milyen változást okozhat a környezetében is”

– mondta Peter White, az Új-dél-walesi Egyetem munkatársa.

A DNS-en belül három új vírust is felfedeztek, melyek “biofékként” is használhatók lehetnek. Hasonló módszert már sikeresen alkalmaztak nyúlpopulációk féken tartására – mondta White. Ugyanakkor további kutatásokra van szükség annak megállapítására, hogy vajon ezek a vírusok képesek-e kárt okozni más fajokban is.

“Még rengeteg munkát kell elvégezni. Ez a kutatás csak az első, mégis a legfontosabb lépés afelé, hogy megtaláljuk az óriásvarangy kordában tartásának hatékony módszerét” – emelte ki a kutató.

A projekten ausztrál, portugál és brazil kutatók dolgoztak, eredményeiket a GigaScience című tudományos lapban mutatták be.

Forrás: MTI