A vadon élő állatok az erdei ökoszisztéma nélkülözhetetlen szereplői. A Pilisi Parkerdő az Állatok világnapja alkalmából arra hívja fel a figyelmet, hogy a természetközeli erdőgazdálkodás eredményeként kialakult élőhelyi sokszínűséggel biztosítja az erdei fauna számára a kedvező életfeltételeket és egyúttal azt, hogy az így kezelt erdők biodiverzitása, a klímaváltozás hatásaival szembeni ellenállóképessége növekedjen és tartósan fennmaradjon.
A fekete gólya 2014-es megjelenése és rendszeres visszatérése Visegrád környékére csakúgy, mint a rétisas fészekrakása Pilismarót közelében, világos bizonyíték arra, hogy Pilisi Parkerdő területe a természetközeli erdőgazdálkodás eredményeként kedvező élőhely a fokozottan védett fajok számára is.
Az erdőgazdaság által kezelt erdők számos állatfajnak adnak újra otthont: a Budai-hegységben néhány éve feltűnt a vadmacska, a Pilisi Parkerdőben gazdag denevérfauna él, a Visegrádi-hegységben és a Pilisben megtelepedett a mocsári teknős. A vizes élőhelyek védelmét szolgáló program a Pilisben és Visegrádi-hegységben található, több mint 100 erdei kis tó rehabilitációjával nem csak a klímvadélemben fontos vízvisszatartást segíti, hanem az itteni gazdag állatviláguk fennmaradását is, hiszen ezek a vizes élőhelyek a fekete gólya táplálékát jelentő kétéltűek, valamint a hüllők kedvelt lakóhelyei. Az erdő védelmét, az ökológiai rendszer egyensúlyát segítik a Pilisi Parkerdő Zrt. madárvédelmi programja keretében létesített, különböző méretű és elhelyezésű odukat tartalmazó telepek, amelyek a rágcsálókra vadászó bagolyfélék mellett a hernyókat, rovarokat pusztító énekesmadaraknak, de mókusoknak, fokozottan védett peléknek, sőt, poszméheknek is lakóhelyet nyújtanak.
„Az elmúlt évtizedekben úgy alakítottuk át az erdők kezelését, hogy az erdőállományok szerkezete minél természetközelibb legyen, táji léptékben biztosítsuk a biodiverzitást. A Pilis és a Visegrádi-hegység erdeinek közel 18 százalékát kivontuk az aktív faanyag-termelésből, így idővel másodlagos őserdővé alakulnak. A Pilisi Parkerdőben található Magyarország legnagyobb örökerdő-üzemmódú területe, közel 8000 hektár, amelynek állományszerkezete szintén az őserdőkéhez hasonlóvá válik. Az így létrejött élőhelyi sokszínűség az alapja és feltétele a változatos fauna kialakulásának, amely az erdők fennmaradásához, tartós ökológiai egyensúlyához járul hozzá”
– mondta Dr. Csépányi Péter, a Pilisi Parkerdő vezérigazgató-helyettese a világnap kapcsán.
Az élőhelyek és az élővilág védelmét az erdőlátogatók is segíthetik: ha kirándulásaik során nem térnek le a kijelölt turista-útvonalakról, kutyájukat – amennyiben négylábú barátjukkal érkeznek – pórázon vezetik és persze nem hagynak szemetet maguk után, akkor a nem zavarják meg a vad és az erdő nyugalmát, életmódját.
