A világ leghosszabb pingvinmerülését rögzítették

0
2 431 megtekintés
Császárpingvin portré - Kép: a-z-animals.com
Swing Szerelem Szulák
A világ leghosszabb pingvinmerülését rögzítették a Déli-sarkvidéken, a Ross-tengeren: egy császárpingvin egyetlen lélegzetvétellel 32,2 percet töltött víz alatt. Az állat öt perccel többet volt lent, mint az eddigi rekorder – olvasható a The Guardian brit napilap honlapján.

A legjobb merülők

A kizárólag a Déli-sarkvidéken élő császárpingvinek (Aptenodytes forsteri) a világ legnagyobb és legnehezebb pingvinjei, ráadásul a

legjobb merülési képességekkel rendelkeznek: akár 500 méter mélyre is képesek leúszni a világ leghidegebb és legkegyetlenebb vizeiben.

A rekordnak számító merülést akkor sikerült rögzíteni, amikor 2013-ban az állatok táplálkozási és merülési szokásainak jobb megértése érdekében 20 állatot jeladóval láttak el tengerbiológusok. A kutatást Kim Goetz, az új-zélandi Nemzeti Víz- és Légkörkutató Intézet szakértője, Gerald Kooyman, a kaliforniai Scripps Oceanográfiai Intézet és Brigitte McDonald, a kaliforniai Moss Landing Tengeri Laboratórium munkatársa vezette. Eredményeiket a Journal of Marine Ecology Progress Series című szaklapban mutatták be.

Császárpingvin – Kép: windows.net

A pingvinek kepésségére teljesen véletlenül derült fény

Bár Goetz és csoportja a fiókát nevelő pingvinek viselkedését akarta tanulmányozni, véletlenül nem a megfelelő madarakat jelöltek meg: húsz olyan állaton rögzítettek jeladót, amelyek az év nagy részét táplálékszerzéssel töltötték a távoli Ross-tengeren.

Goetz és társai felfedezték, hogy a császárpingvinek távolabbra úsznak és mélyebbre merülnek, mint azt valaha lehetségesnek gondolták. A tanulmányozott időszakban 273 és 9000 kilométer közötti távolságot tettek meg, és olyan merüléseket hajtottak végre, amelyek egy perc és 32,2 perc közöttiek voltak. 

Goetz szerint a császárpingvinek fiziológiája alapján az állatok számára legfeljebb 8 percig lehet kényelmes a merülés,

ezután kifogynak az oxigénből, és az anaerob – oxigént nem igénylő – rendszer lép működésbe. Az ilyen jellegű mozgás után hosszabb pihenési szakaszra van szükség.

Császárpingvinek a jég szélén – Kép: nationalgeographic.org

Egyenlőre nem tudni mi az oka az extrém merülésnek

“Még mindig nem tudjuk, hogy azért merülnek mélyebbre, mert nehezebbé válik számukra táplálékhoz jutni, vagy mert valamilyen oknál fogva letérnek a tervezett útról, nem találnak léket a jégen, és amíg nem találnak rést, addig nem tudnak feljönni levegőért” – mondta Goetz.

“Ha egy állat mélyebbre megy és teljesen kimeríti magát, felhasználva minden oxigénjét, hogy lejusson, az általában azért van, mert megéri” – tette hozzá. A felhelyezett jeladók nagy része 2013 márciusa és az év vége között

több mint 96 ezer merülést rögzített.

Császárpingvin – Kép: penguins-world.com

Goetz szerint a kutatás következő szakaszában azt tervezik, hogy kamerákat helyeznek el az állatokon, hogy lássák is, mit csinálnak a jég alatt – mire vadásznak, amiért megéri ekkora erőfeszítést tenni.

Forrás: MTI