A magyarok 60 százaléka fogadna örökbe menhelyről – felmérés

0
2 209 megtekintés
Swing Szerelem Szulák
Mi magyarok szeretjük a kutyákat, derült ki egy nem rég közzétett reprezentatív kutatásból. A magyar lakosság 65 százaléka tartott már valaha kutyát vagy szeretne és 41 százaléka jelenleg is tart kutyát. Sok egyéb érdekes dologra is fény derült, például, hogy a lakosság nagy része mennyire gondolja fontosnak az ivartalanítást, illetve hogy mennyit vagyunk hajlandóak kifizetni egy kutyáért. 

A felmérés szerint a magyar lakosság háromnegyede nagy problémának érzékeli, hogy sok a kóbor kutya Magyarországon és a menhelyeknek nincs elég kapacitásuk arra, hogy mindet befogadják. Ugyan 10-ből csak egy kutya kerül menhelyről a gazdájához, mégis van egy erős szándék a potenciális kutyatartók többségében, 60 százalékában a menhelyről való befogadásra. A magyarok a kutyatartás költségeit is elég pontosan látják és határozott elképzeléseik vannak a felelős állattartás kritériumairól is.

Az esetek felében a kutya ismerőstől került az új gazdákhoz (53 százalék), ezt követi a hivatalos vagy nem hivatalos tenyésztőtől vásárlás (16-16 százalék) – derül ki a Cofidis Hitel Monitor kutatásból.

A kutatást összegző közlemény szerint a potenciális kutyatartók elsősorban olyan négylábút választanának, amelyből igazi társ, családtag válhat (89 százalék), gyerek mellett is tartható (79 százalék), fiatal és könnyen tanítható (68 százalék). A kutya mozgásigénye is kiemelkedően fontos szempont (75 százalék), ahogy az is, hogy jó házőrző válhasson belőle (62 százalék). A kutya mérete a többség számára (60 százalék) szintén fontos tényező.

Mint írják, a kutya neme (47 százalék), az, hogy lakásban is tartható-e (36 százalék), illetve, hogy törzskönyvezett (30 százalék) és fajtatiszta-e (25 százalék) nem döntő szempont a kiválasztásnál.

A potenciális kutyavásárlók átlagosan 35 ezer forintért vásárolnának kutyát, a legtöbben 10-20 ezer forint közötti összeget hajlandóak kifizetni.

Itt jegyeznénk meg halkan, ezekből az adatokból jól látszik, hogy az állatvédők nem véletlenül vívnak szélmalomharcot a szaporítok ellen. A fent említett összegből ugyanis, maximum szaporítós kiskutyát vásárolhatunk, hiszen egy ellenőrzött, visszakövethető, tenyésztőtől vásárolt kiskutya ára ennek többszöröse.

A lakosság meglátása szerint egy kutya táplálása havonta átlagosan 7500 forintba kerül. A felszerelések, higiéniai ellátás, általános orvosi költségek mintegy 10-10 ezer forintot emésztenek fel évente. A mikrochip beültetés és ivartalanítás nem viseli meg jelentősen a pénztárcájukat, hiszen ezekre egyszeri alkalommal kell költeniük és összesen 20 ezer forintba kerülnek.

A magyarok elsősorban a saját hely biztosítását (95 százalék) és a kutya zárt helyen tartását (89 százalék) várják el a felelős kutyatartóktól, valamint azt, hogy a gazdik családtagként tekintsenek a kutyára (87 százalék) és odafigyeljenek fajtájának megfelelő egészségügyi és lelki szükségleteire (87 százalék). A napi szintű foglalkozás (84 százalék) és a megfelelő táplálás (72 százalék) szintén jelentős helyen szerepel. 

A lista legvégén az ivartalanítás foglal helyet, ezt nem tartja olyan fontosnak a lakosság (54 százalék).

Mindezek ellenére a válaszadók háromnegyede úgy véli, az ivartalanítás elmaradása hozzájárul ahhoz, hogy sok a kóbor kutya.

Forrás: MTI