A húsvéti tojást tojó nyuszi története

0
1 448 megtekintés
Swing Szerelem Szulák
Március vége, április eleje a húsvéti készülődés ideje. Ilyenkor a legtöbben lázasan készülődünk az ünnepre, tojást festünk, csoki nyuszikat, tojásokat veszünk és feldíszítjük a házat. De mi köze a nyúlnak a tojáshoz? Minden gyerek tudja, hogy a nyuszi emlős, tehát nem tojik tojást, akkor mégis miért a nyúl hozza a tojásokat? Nos, ennek semmi köze a biológiához, annál inkább a hagyományokhoz. 

Az angolszász “Húsvét” (Easter) szó eredete a kereszténység előtti Eostre Holdistennő nevére vezethető vissza, legalábbis Bede Venerabilis angol középkori történetíró szerint. A magyar húsvét szavunk a hús ekkori elfogyasztását jelöli.

Eostre vagy Ostara (Ēostre, Eostra, Eostrae, Eastre, Estre, Osterae) a keltáknál és a germánoknál is a termékenység, a tavasz és megújulás istennője. Maga az ünnep a magvetés ideje, a fák, a tavaszi napéjegyenlőség ünnepe, az igazi tavasz első napja, ez a napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnap. Hiedelemvilágához szervesen hozzátartozik a nyúl mint jelkép, vélhetően a szaporaság és a tavasz kapcsolata miatt, valamint a tojás is, mint az új élet megtestesülése.

Eostre istennő – Kép: wordpress.com

Eostre istennőt nyuszik képében is ábrázolták vagy pedig tavaszi virágokkal (barkával), kezében tojással és a lábánál nyuszikkal.

Húsvéti legendák

Egy régi legenda szerint Eostre istennő a téli időszakban egy sebzett madarat talált egy mezőn. Hogy megmentse a haláltól, átváltoztatta nyuszivá, ám az megőrizte tojásrakó képességét. Köszönetképpen a nyuszi kidíszítette a tojásokat, és az istennőnek ajándékozta.

Egy régebbi történet szerint pedig, egy asszony, aki nagyon szerette a gyerekeket, színes tojásokkal teli kosarakat rejtett el oly módon, hogy azt a gyerekek hamar megtalálják.

Kép: independent.co.uk

De a húsvéti tojásokat hozó nyuszi története eredetileg Németországból származik. A hagyomány szerint, a jó gyerekeket a Mágikus Nyuszi, az Oschter Haws egy csokoládétojásokkal teli kosárral ajándékozza meg.

Néhány német tartományban a tavasz közeledtekor a tojásaival együtt, császármadarat ajándékoztak egymásnak az emberek. Mivel a császármadár neve németül Haselhuhn (röviden Hasel), a nyúlé pedig Hase, feltehetően ettől az „l” betűs különbségtől lett idővel a nyúlé az elsőbbség.

A nyuszi, mint szimbólum

Az aranyos kis tapsifülesek számos kultúrában szoros kapcsolatban állnak a Holddal. Az aztékoknál a Hold maga is nyúl alakban jelenik meg; az újjászületés, a megfiatalodás kifejezője.

Az észak-amerikai indián kultúrákban a fény állata, a vizek és a szelek ura. Jellemzője az éles ész, elpusztítja az ember ellenségét, a kígyót, valamint a halat. Egyes törzsekben pedig a mai napig él az a legenda, miszerint a nyuszi hozta az emberiségnek a tüzet.

Kép: Pinterest

A kínaiak csodálatos nyula, a taoista filozófusok tanításában a holdon lakik, egy ott növő fahéjfa vagy akácfa alatt él, és varázsmozsarában töri a halhatatlanság elixírjét. A Hold-isten kísérője, és egyike a kínai zodiákus 12 égi állatának. Egyes tájakon „doktornak” vagy „nemes nyúlnak” nevezik, de hívják, „holdbéli” „jáde” vagy „jáspis” nyúlnak is.

Mindemellett Kínában feminin princípium, a jin állata, a császárné emblémája. A hosszú élet, a termékenység és a természet ciklikus megújulásának szimbóluma. A legszerencsésebb jegynek tartják; kedvességet, bölcsességet, nyugalmat és életörömöt, de hanyagságot is jelent. A fehér nyúl az istenség, a piros a jó szerencse, a béke és a virágzás, a fekete a sikeres uralkodás. A hagyomány szerint teliholdkor a mezőre sereglenek a nyulak, ezért a Hold közvetítőjének tekintik. A Hold-ünnepre fehér és piros nyúlfigurákat készítettek.

Sun Wukong harca a Jáde nyúllal – Tsukioka Yoshitoshi – Japan (1889)

A holdra kerülésének története az éhező Buddhával kapcsolatos. A legenda szerint egy nyúl a tűzbe vetette magát, hogy Buddhának legyen mit ennie. E nemes tettéért Buddha hálából elküldte a holdra a jószívű állat lelkét. A japán mítoszok nyulai ugyancsak a Holdon laknak, ahol mochit (édes rizssüteményt) készítenek. Hasonlóan vélekedtek a koreaiak is, ám az ő nyulaik rizssüteménye (Tteok) vörös babból készült tölteléket tartalmaz.

A mexikóiak úgy hiszik, hogy a nyúl találta fel az emberek számára az írást. A görög-római mitológiában egyrészt fürgesége miatt hírvivő, Hermész/Mercurius állata, másrészt a szépség és a szerelem istennőjének, Aphroditénak volt a szimbóluma, a római szerelem istenének, Cupidónak pedig a kísérője.

Út a Nirvána felé – két fiatal szerzetes és a szent arany nyúl – Kép: Valerio Berdini

Az afrikai mesehősök közül nem a róka, hanem a nyúl a legravaszabb állat. Különösen Kalulu, a közép-afrikai mesék ismert nyula, híres fortélyosságáról, aki nemcsak a pénzszerzésben, hanem a jó üzletek megkötésében is segíti az embereket. Sokfelé hosszú életűnek tartják, a néphit szerint a nyúl akár száz esztendőt is megél, és csak öregségére őszül meg.

Az Egyesült Államokban a nyulak oly rafináltak, hogy a róka eszén is túljárnak. Nyúl komának, az afrikai mesék kópé állatának történetét rabszolgák vitték magukkal az Újvilágba. E közkedvelt folklórt, Joel Chandler Harris (1848-1908) amerikai író dolgozta fel, és tette igazán népszerűvé,mint Rémusz bácsi történeteit. A tanmesék Nyúl komáról, Rókáról, Medve komáról, Mosómedvéről és még sok állatról szólnak, melyekben a kicsi, de leleményes, furfangos Nyúl koma rendre legyőzi a nála erősebb, hatalmon lévő, de ostobább ellenfeleit.

Forrás: Rosta ErzsébetDr. Laáb Ágnessulihalo.hu