A 2019 év madara – a gólyatöcs

0
438 megtekintés
Gólyatöcs - Fotó: birdphotography.hu
Swing Szerelem Szulák
A gólyatöcs, egyik szép régi nevén – a székigólya, nem véletlenül kapta ezt a népi elnevezést. Hosszú lábával és csőrével, fekete-fehér színével valóban miniatűr fehér gólyához hasonlít. A tavaly nyári internetes szavazáson a három választható madárfajra (gólyatöcs, gulipán és nagy póling) érkezett 8993 voks közül, a gólyatöcs kapta a legtöbbet, így ő lett az év madara 2019-ben.

Ez a madár igazi világpolgár, öt alfaja az Antarktisz kivételével az összes kontinensen, mintegy 302 millió km2-en fordul elő – írja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a weboldalán.

Legfontosabb magyarországi élőhelyei a Duna-Tisza közén és a Tiszántúlon találhatók. A faj itt találja meg azokat a sekély, csak 20-25 cm mély szikes tavakat és öntésterületeket, ahol hosszú lábaival a vízben gázolva táplálkozni, a kiemelkedő szárazulatokon pedig költeni tud. Vonulási időszakban bármely sekély vizű élőhelyen: halastócsapolásokon, belvizes szántókon, gyepeken is találkozhatunk vele. A szikes tavak megfogyatkozásával a gólyatöcs ezeket az alternatív vizes élőhelyeket is mind gyakrabban használja fészkelőhelyként.

Gólyatöcs – Fotó: birdphotography.hu

A hím homloka, torka, nyaka és alsóteste fehér, a fejtető, a tarkó, a nyak hátsó része, a hát, a váll ás a szárnyak feketék. A tojó fején és nyakán több a fehér, hátuk pedig barnásfekete. Vékony, fekete csőre hosszú. A gólyatöcs piros lábai rendkívül hosszúak (tudományos neve, a Himantopus szíjlábút jelent). Főleg vízi rovarokat és más gerincteleneket, elsősorban alacsonyabb rendű rákokat szedeget össze a víz színéről és a parti iszapfelületről.

Kopár, sekély vízborítású helyeken, laza telepeket alkotva és egyesével is költ, hazánkban sokszor a gulipán társaságában. Fészkét úgy alakítja ki, hogy lehetőség szerint víz vegye körül, a növényzeti borítottság 50% körül alakuljon, magassága körülbelül 30 cm legyen. Fészke kis talajmélyedés, amibe növényi törmelékeket hord. Fészekalja 3-5 tojásból áll, a kotlási idő 25-26 nap.

Hatalmas elterjedési területének nagyobb részén állandó, az Eurázsiában és Észak-Amerikában fészkelők vonulók. A hazai állomány hosszú távú vonuló. Tavasszal március-áprilisban érkezik meg a trópusi Afrikából, a költési időszak végén korán útra kel, többségük augusztusban el is hagyja hazánkat.

Szikes tavakat (a „székeket”) kedvelő életmódja miatt kedvezőtlenül hatott a fajra ennek az élőhelytípusnak a jelentős felszámolódása az 1980-as évek végétől. A klímaváltozás, a szárazodó tavaszok jelentősen befolyásolják az adott évi költőpárok számát. Míg csapadékosabb években akár 1 000 pár is fészkelhet az országban, száraz teleket követően ezek száma akár 200 pár alatt is maradhat.

Védelmének alapját a még meglévő természetes szikes tavak megőrzése és az egykori fészkelőhelyek rehabilitációja jelenti.

Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 250 000 Ft.

Az „Év madara” program

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 1979-ben indított “Év madara” programjának célja és küldetése olyan fajok vagy madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása, melyek védelmében a lakosság egészének vagy egyes csoportjainak, például a gazdálkodóknak, különösen fontos szerepe van.