20 hektárnyi születésnapi ajándékot kaptak az Őrségi Nemzeti Park bölényei

0
371 megtekintés
Fotó: Őrségi Vadon - Facebook
Swing Szerelem Szulák
Márciusban ünnepelte az Őrségi Nemzeti Park alapításának huszadik évfordulóját. Az ünnepi ajándékozásból a bölények sem maradhattak ki. Ha már húsz év, akkor nekik meg húsz hektár – írja Facebook oldalán az Őrségi Vadon

Mint írják,

Az Őrségi Vadon területéből azt a húsz hektárt is megnyitottuk előttük, ahova eddig még bölény nem tette be a lábát. Mint egy tanteremből kiszabaduló gyerekcsapat, úgy fickándoztak ezek a komor kinézetű jószágok, amikor megérezték, hogy még szabadabb a tér számukra mint eddig. Hogy milyen új élőhelyek vannak ezen a területrészen, arról a képeken túl mesélünk majd a következő bejegyzésekben…

A bölény egészen a 18. századig vadon előfordult a Kárpát-medencében, utoljára Erdélyben élt. A középkorban még vadásztak rá, királyi kiváltság volt a legnagyobb testű, európai szárazföldi emlős elejtése. A kontinens nyugati feléről már korábban kihalt, utoljára a lengyelországi Bialowieza őserdőben maradt állomány, amelynek sorsát aztán az első világháború pecsételte meg. Így az európai bölény síkvidéki alfaja kipusztult, hegyvidéki alfajának utolsó szabadon élő példányát pedig az 1920-as években lőtték ki a Kaukázusban. A fajt az utolsó 12, vadasparkokból, állatkertekből összegyűjtött példány szaporításával mentették meg a teljes kipusztulástól. Az első állatokat 1952-ben engedték szabadon Bialowieza-ban, azóta újra megtalálhatók a természetben. Körülbelül 600 példány az erdő lengyel, további 600 pedig a fehérorosz részén él szabadon. Manapság félvad körülmények között Európa-szerte számos helyen megtalálható ez a különleges állat, nagyjából 6 ezer példány él belőle a világon – olvasható az Őrségi Nemzeti Park oldalán.

Miért kerültek bölények az Őrségi Nemzeti Parkba?

Mint írják, egyrészt szeretnék bemutatni a nemzeti parkban azokat az állatokat, amelyek korábban itt éltek, részei voltak a természetnek. A növényevő nagyemlősök közül ilyen az európai bölény.
Másrészt egy nemzeti parknak mindig van ún. vadon területe is, ahol a természet az úr és az ember nem avatkozik bele az itt zajló folyamatokba. Egy ilyen vadon terület működéséhez lehetőség szerint biztosítani kell annak valamennyi elemét, de legalábbis törekedni kell erre. Ebben a rendszerben, egy olyan, kétharmad részben erdősült tájban, mint az Őrség, fontos szerepe van a valaha itt is élt európai bölénynek. A másik nagy célunk így a bölényekkel az, hogy -szigorúan kerítés mögött- hagyjuk őket “érvényesülni” az őrségi tájban. Igyekszünk számukra a bemutatóhelynél nagyobb területet bekeríteni, ahol tanulmányozni tudjuk szerepüket a természetben.

Fotó: Őrségi Vadon – Facebook

Melyik alfajba tartoznak az őrségi bölények?

A hegyvidéki (Kaukázusi) alfaj vérvonalához tartoznak az állataink, amit ma egész pontosan síkvidéki-kaukázusi vonalnak hívnak. Ez a ritkább és azért nem tiszta vérű, mivel az ember a kaukázusi alfajt egy bika kivételével teljesen kipusztította. Ez a bika a faj megmentésére létrehozott program keretében három síkvidéki tehenet fedezett, tőlük származik ennek a vérvonalnak minden egyede. Leszármazottaikat mindig úgy párosítják, hogy a hegyvidéki jelleg lehetőség szerint megmaradjon. Az őrségi bölények is tőlük származnak, és a szaporítás miatt bennük is van síkvidéki vér is. Magyarországon máshol nem látható ebből a vérvonalból származó bölény.

A nemzeti park bölényei szabadon megtekinthetők Szalafőn, az Őrségi Népi Műemlékegyüttes mögötti területen. Veszélyes állatok, kizárólag az elektromos kerítés mögül figyelhetők meg!

Az Európai Bölény Projektről ITT olvashatsz bővebben, illetve érdekes tartalmak a bölényekkel kapcsolatban elérhetőek az Őrségi Vadon facebook oldalán.